Megzabolázhatatlan közüzemi díjaktól szenved Nyugat-Európa

Brutális áremelkedés Spanyolországban, két számjegyű díjnövekedés Olaszországban és Svédországban, száguldó rezsi Belgiumban, gáztól szabaduló Franciaország – a Mediaworks Hírcentruma hivatalos adatok és személyes beszámolók alapján mutatja be, milyen következményekkel jár, ha egy országban a világpiaci árakhoz igazítják a közüzemi díjakat.

Tourists visit the Foro Traiano on June 1, 2021 in Rome. (Photo by MArco BERTORELLO / AFP) Fotó: AFP/ MArco BERTORELLO

Olaszország

Jelentős rezsiemelkedésre számíthatnak az olaszok: az elektromos áram 30 százalékos, a gáz 15 százalékos drágulása várható október 8-tól. A Mario Draghi vezette kormány hárommilliárd eurós segítséggel szándékozik enyhíteni a hirtelen megemelkedő költségek terhét, a beavatkozás kell is: állami támogatás nélkül az elektromos áram ára 45, a gázé 30 százalékkal ugrott volna meg. A Nemzeti Fogyasztó Egyesület becslései szerint az olaszoknak évente átlagosan 1130 eurós (mostani árfolyamon számolva több mint négyszázezer forintos) villanyszámlával és 631 eurós (nagyjából 225 ezer forintos) gázszámlával kell számolniuk 2021-ben.

Spanyolország

Történelmi rekordokat dönt az áram ára Spanyolországban. Az európai országok közül csak Portugáliában és Olaszországban fizetnek ugyanennyit vagy többet a villamos energiáért. Előfordul, hogy egy átlagos spanyol háztartás a júniusban bevezetett áremelés miatt 55 százalékkal többet fizet havonta az áram használatáért, mint hat hónappal ezelőtt. A villamos energia átlagárát naponta teszik közzé, amely folyamatosan rekordokat dönt: szerdán az áram 228,5 euróba (82 ezer forintba) került megawattóránként, egy héttel ezelőtt még 52 százalékkal olcsóbb volt, 189 eurót kértek egységenként.

Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? 

Egy dél-spanyol városban júliusban például korábban 35-40 euró közötti számlát kapott egy átlagos körülmények között élő család. Az összeg idén gyakorlatilag megduplázódott, és az emelés miatt a nyári számla 70-80 euró (25-30 ezer forint) között alakult.

Dél-Spanyolországban télen a háztartások leginkább árammal működő radiátorokkal, klímával oldják meg a fűtést, a havi számla ilyenkor 130–150 euró (47–54 ezer forint) között alakul. Van, aki gázkályhával próbál spórolni az áramon, de a gázpalackok ára a néhány évvel ezelőtti 10-11 euróhoz képest szintén 5-7 euróval emelkedett. A palackokat egy kályha teljes napi használata esetén hetente kell cserélni, ami plusz 60-70 euróval (22-25 ezer forinttal) dobja meg a rezsit, tehát valójában egy átlagos család már ugyanott tart, mintha árammal fűtött volna.

– Mi Dél-Spanyolországban úgy fizettünk idén nyáron 40 eurót az áramért, hogy a sok napsütés miatt egyáltalán nincs szükség a bojler használatára, illetve nem kapcsoltuk be például a sütőt sem. Nem megy a tévé, a hosszabbítók állandóan le vannak kapcsolva, energiatakarékosak az izzók – mondja érdeklődésünkre a hosszabb ideje az Ibériai-félszigeten élő Beáta. Hozzáteszi: a bojlert és a sütőt télen már rendszeresen használják, emiatt több mint a duplájára nő az áramköltség, most viszont azzal számolnak, hogy a háromszorosára emelkedik az összeg. – Az eddigi 80 euró helyett 120 euró környékére számítjuk az áram havi díját – mondja az asszony.

Belgium

Rezsiügyben Belgiumban sem rózsás a helyzet.

A Benelux államban felmerült, hogy energiacsekkel segítik a háztartásokat, de erről kormányzati és regionális szinten sincs még döntés.

A belga villamosenergia- és földgázszabályozási bizottság mindenesetre éppen a minap adott közre egy jelentést, amely szerint évente hétszáz eurós (nagyjából 250 ezer forintos) árnövekedéssel lehet számolni háztartásonként. Az összeg a gáz és villany együttes árnövekedése. A helyzetről mindent elmond, hogy egy hónappal ezelőtt még évi hatszáz eurós növekményt jeleztek előre, tehát igen gyors a drágulás.

Szakértők szerint a problémát Belgiumban az adja, hogy csak az alacsony jövedelműek jogosultak rezsitámogatásra, pedig a jelenlegi válság lényegében minden társadalmi csoportot egyaránt érint. Az árak befagyasztása szintén felmerült, de ahogy a pénzügyi támogatásról, úgy egyelőre erről sincs hivatalos megegyezés.

– Negyvenöt négyzetméteres lakásban lakom – kezdi helyzetjelentését a Brüsszelben élő Laura. – Az áram fixen 30 euró (nagyjából 11 ezer forint) egy hónapban, a gáz, a meleg víz, a szemétszállítás pedig a közös költséggel együtt körülbelül 150 euróra (54 ezer forintra) jön ki. Furcsa módon nálunk az internetárak a legmagasabbak: korlátlan hozzáférésért havi 60 eurót (21 ezer forintot) kell fizetni. A hideg víz díját külön, évente egyszer kell leróni – sorolja a csekkeken szereplő számokat a Brüsszelben dolgozó lány.

Mint Laurától megtudjuk,

a brüsszeli külföldiek számára létrehozott közösségimédia-csoportban mostanában a rezsi adja a legtöbb beszédtémát. Az ott olvasható vélemények szerint egy kisebb családnak is megfelelő, nyolcvan négyzetméteres brüsszeli lakásnál körülbelül 230 euró (83 ezer forint) a havi rezsi. Ebben az összegben azonban nincs benne sem a drágának számító internet-előfizetés díja, sem az éves vízszámla.

Svédország

Svédországban elsősorban az áram árának változását érzi meg a lakosság közvetlenül, mivel a háztartásokban nincsen vezetékes gáz, és az energia ára soha nem volt ennyire drága. A stockholmi régióban például 30 százalék körüli áramáremelkedés volt az egyik szolgáltatónál.

Az elektromos árak elszabadulásának két oka van. Az egyik, hogy az áramszolgáltatás piaca teljesen liberalizált, az aktuális napi ár teljesen piac-, azaz keresletfüggő. A felhasználók választhatnak a szolgáltatók között, valamint felhasználásukhoz és rizikóvállalásukhoz mérten a díjcsomagok között is. A másik komoly tényező, hogy Svédország környezetvédelmi okokra hivatkozva sorra zárja be az atomerőműveket anélkül, hogy biztonságosan garantálható lenne a növekvő energiaigény kielégítése. Az elmúlt évben többször is komoly energiahiánnyal küzdött az ország,

és nemcsak télen, amikor a fűtés miatt óriási a fogyasztás, hanem nyáron is gondok voltak, amikor a szokatlanul száraz és kevésbé szeles időjárás miatt a víz- és a szélerőművek nem működtek megfelelő hatékonysággal. Az ország emiatt kénytelen volt barnaszénből előállított áramot importálni délről és beindítani a kőolajjal működő vészerőművét.

Franciaország

A franciák – nyilván az energiahelyzetre is reagálva – igyekeznek kiiktatni a gáz használatát. A Párizsban élő Jean kérdésünkre azt mondja, hogy lakása modern kialakításúnak tekinthető, az ilyenekbe pedig Franciaországban már nem vezetik be a gázt. Jean így áramot használ a főzéshez, a vízmelegítéshez és a fűtéshez is. A férfi 200 eurót (több mint hetvenezer forintnak megfelelő összeget) fizet havonta, télen az összeg érezhetően nagyobb a fűtés miatt.

Áramadagolás

Az egyik legnagyobb londoni elemzőműhely, a Capital Economics tanulmányában azt valószínűsíti, hogy az európai földgázárak a következő egy évben is történelmi magasságokban, a készletek ugyanakkor aggasztóan alacsony szinten maradnak. A ház szerint ebben a helyzetben nem elképzelhetetlen, hogy az európai kormányok végső eszközként az áramellátás adagolásához folyamodnak. Ebben az esetben a kormányok valószínűsíthetően a lakosság és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények, köztük a kórházak ellátásának biztosítását részesítenék előnyben, így az adagolás fő terheit a nagy energiaigényű ipari szektorok – például a fém- és a vegyipari gyártók – viselnék. Más nagy londoni házak az olajárak tartós emelkedését is valószínűsítik. (MTI)

A római borítókép forrása: AFP/Marco Bertorello