Rezsikáosz Európában, Brüsszel hárítja a felelősséget

Kontinensszerte komoly helyzetet teremtett az energiaárak drasztikus növekedése. Az ügyben az uniós parlament is rendkívüli vitát tartott tegnap, ahol Tóth Edina fideszes képviselő – egyedüli magyar felszólalóként – hangsúlyozta: miközben az unió passzívan szemléli a történéseket, Magyarország rezsipolitikájára büszkék lehetünk. Az Európai Bizottság illetékes biztosai következetesen kitartanak amellett, hogy az időközben elindult, nagyívű zöld programnak nincs hatása az árnövekedésre. – Az Európai Bizottság pedig lépéskényszerben van – fogalmazott lapunknak adott interjújában a Fidesz EP-képviselője.

rezsi

Ursula von der Leyen elnök a hírek szerint pedig mérlegeli, hogy előterjessze a közös EU-s energiabeszerzés, valamint közös gáztárolás tervét – mondta a politikus a várakozásokról, hozzátéve: az EB lépéskényszerben van, nem játszhatja tovább a passzív megfigyelő szerepét. Tóth Edinát arról is kérdeztük, hogy Magyarország tavaly megnyerte a rezsipert a luxembourgi bíróságon, ennek ellenére van most újra terítéken az árak növekedése.

– A brüsszeli nyomás a rezsiárak növelésére lényegében folyamatos. Ahogy már mondtam, mi a fokozódó politikai nyomásgyakorlás ellenére sem hagyjuk, hogy a nagy szennyezők helyett a magyar családok fizessék meg a zöld átállás költségeit. A jól bevált magyar modellt ajánljuk az uniós intézmények és más tagállamok figyelmébe – szögezte le az EP-képviselő, akinek elmondása szerint „kiváltképp szomorú, hogy a magyar baloldali képviselők közben következetesen a brüsszeli álláspontot támogatják”. – Az Európai Parlamentben többször is a rezsicsökkentés ellenében voksoltak – emlékeztetett.

Akik áremelésre szólították fel a kormányt

A magyarországi rezsipolitika eredménye a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap figyelmét is felkeltette, amely most arról írt: az itteni áramtarifa az európai uniós átlag fele. Megjegyezték továbbá, hogy más országokkal ellentétben Magyarországon az ár tízéves összehasonlításban nem nőtt, hanem egyharmadával csökkent. Jellemzően azon országokban drágult a lakossági energia, amelyekben az ár követi a piaci folyamatokat, vagyis nincsen hatóságilag megszabott maximális tarifa. Éppen erre szólította fel Tóth Bertalan, az MSZP képviselője több alkalommal is az Orbán-kormányt. De a momentumos Cseh Katalin is szorgalmazta az Európai Parlamentben, hogy Magyarország vezesse ki a szabályozott villany- és fűtési árakat, kiszolgáltatva a magyar embereket a piaci áringadozásoknak. Nos, ha a kormány megfogadta volna ezeket a javaslatokat,

egy átlagos magyar háztartás ma havi 32 ezer forinttal, évi 386 ezer forinttal fizetne többet a rezsire.

Ahogyan arra Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője a minap rámutatott: 2008 őszén a jelenlegihez képest feleakkora földgázár mellett a Gyurcsány Ferenc vezette kormány tíz hónap alatt négyszer, összesen 28 százalékkal emelte meg a lakossági energiaárakat.

Fordult a kocka

– Magyarország álláspontja szerint az Európai Uniónak változtatnia kell az energiaárakkal kapcsolatos politikáján – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a szlovéniai Brdóban az európai uniós tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját megelőzően. Rövid nyilatkozatában – amelyet a távirati iroda idézett – 

a kormányfő úgy vélte, legalább részben az Európai Bizottság hibája, hogy az árak megemelkedtek.

– Meg kell változtatni bizonyos szabályozásokat, különben mindenki hátrányt fog szenvedni. Magyarországot az áremelkedés egyelőre nem érinti, mert az árak nem növekedhetnek a megszabott felső határnál magasabbra. A vállalatok, különösen a kis- és közepes vállalatok azonban már ma is magasabb árakat fizetnek. Az EB javasolta, úgynevezett zöld megállapodás azonban közvetett adózást rejt magában a lakás- és az autótulajdonosoknak, ez Magyarország számára elfogadhatatlan – szögezte le a kormányfő. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a fő felelősség Frans Timmermanst, az EB e témáért felelős alelnökét terheli, mert szerinte rossz számításokat végzett, és az EU lakossága most extra árat fizet. – Az árak emelkedni fognak minden nap, hacsak ezt az ostoba tervet vissza nem vonják. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, az ETS működését fel kell függeszteni, és vissza kell térnünk a realitásokhoz – jelentette ki Orbán Viktor.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára ezzel kapcsolatban közösségimédia-videójában arra emlékeztetett, hogy 2013–2014-ben az Orbán-kormány 25 százalékkal csökkentette a gáz, az áram és a távhő árát, ám ez nem volt elegendő, hiszen az alacsony árakat azóta is több fronton kell védeni a piaci árak emelkedése és a brüsszeli próbálkozások miatt.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány beavatkozásának köszönhetően a magyar emberek fizetik a legalacsonyabb gázárat és a második legalacsonyabb áramárat Európában. Ennek köszönhetően a magyar családok évente átlagosan akár kétszázezer forintot is spórolnak. Brüsszel tervével kapcsolatban leszögezte: A környezetszennyezés árát a környezetromboló nagyvállalatoknak kell megfizetniük, nem a magyar családoknak.

Fotó: Czeglédi Zsolt

Pánik tört ki az uniós országok körében

– Az energiaárak növekedése, amely elviselhetetlenné vált az uniós állampolgároknak és a vállalatoknak, európai választ követel – méltatlankodott Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter. – Rendkívüli, innovatív intézkedésekre van szükségünk – követelte Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök is.

Spanyolországban a megoldás részeként ideiglenesen felfüggesztették az energiaadókat, Franciaországban pedig befagyasztották az árakat. Az országban, ahol már javában folyik az elnökválasztási kampány, még azt is előre bocsátották, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások száz eurós egyszeri kifizetésben részesülnek. Franciaországban mindezek ellenére kedden több ezer ember vonult az utcákra, követelve a kormánytól, hogy növeljék a fizetéseket és szabályozzák az árakat, mivel egyre többen kerülnek nehéz helyzetbe a költségeik emelkedése miatt.

Olaszország Párizshoz hasonló intézkedést helyezett kilátásba: Mario Draghi miniszterelnök egy hárommilliárd eurós csomagot hirdetett a legkiszolgáltatottabb háztartások megsegítésére. A görög kormány pedig szintén támogatásokat tervez annak érdekében, hogy segítse a háztartásokat a magasabb energiaszámlák kifizetésében. Görög miniszterek szerint a hosszabb távú megoldás az lehetne, ha az EU közös alapot hozna létre az ingadozó energiaárak ellen. – A gázárak és ezzel együtt az energiaárak példátlan megugrása óriási kihívást jelent a tagállamoknak, amit nem lehet nemzeti szinten megoldani – írták Paschal Donohoe-nak, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup vezetőjének.

Hollandiában ezalatt olyannyira komoly a helyzet, hogy a magas gáz- és energiaárak miatt az országban működő vállalatok képviselőit hamarosan a parlamentben is meghallgatják. A hágai kormányt amiatt érik kritikák, hogy a groningeni gázkutak bezárása óta az ország egyáltalán nem áll a saját lábán, kénytelen teljes mértékben a piacra hagyatkozni. Az utóbbi egy évben nyolcszorosára növekedett a gáz ára a Benelux-államban. Csak kedden a megawattóránkénti száz euróról 118 euróra növekedett az egyetemes szolgáltatás ára. Az országban jelenleg félmilliárd euró áll rendelkezésre ahhoz, hogy csökkentsék az energiaadók szintjét. Ez ugyanakkor mindössze pár tíz euróval tud segíteni azokon a háztartásokon, ahol az éves számlák eurószázakkal növekedhetnek. Az Európában kialakult válság északi szomszédunkat, Szlovákiát sem kíméli, ahol ipari csoportok kompenzációt követelnek a magas energiaárakért. – Ha az állam nem emeli meg sürgősen az anyagi kártérítések összegét, visszaesik a termelés és a foglalkoztatottak száma a legnagyobb energiafogyasztóknak számító vállalatoknál – közölte Andrej Lasz, a szlovák ipari szövetség főtitkára. (K-K. T.)