Kevesen gondolták volna, hogy 2022-ben Gyurcsány Ferenc visszatérhet a hatalomba. Az bizonyos, akár kormányon, akár ellenzékben, de a baloldalon a Demokratikus Koalíció elnökének a frakciója lesz a legnagyobb. Gyurcsány Ferenc 2010 előtt megmutatta, mennyire képtelen vállalni a felelősséget az ámokfutásáért. Erre kiváló példa a 2008 októberében tartott Nemzeti csúcs, amelynek megrendezését Gyurcsány kormányfőként kezdeményezte. Az esemény célja az volt, hogy széles körben, pártvezetők, gazdasági szereplők, akkori és korábbi jegybanki vezetők és mások mellett a tudományos akadémia képviselőinek jelenlétében keressenek választ a globális pénzügyi válság Magyarországot ért hatásainak az orvoslására.
Bajban az ország
Az október 18-i csúcs előtt arról írt az osztrák Die Presse, hogy komoly gondok elé néz Magyarország, ha nem sikerül megnyugtatni a zaklatott hitelpiacot, a Gyurcsány-kormány ugyanis évek óta tetemes államadóssággal küszködik. A bizalom jelentősen megrendült az adós Magyarország iránt, és a kötvények piaca kiszáradt. A cikk megállapította, hogy nagy a tanácstalanság, Gyurcsány Ferenc „minden bizonnyal komoly takarékossági intézkedéseket és pénzügyi terheket készül javasolni”.
A lapban az is olvasható volt, hogy ha a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank fel is karolja Magyarországot, a gazdasági növekedés a következő években alig emelkedik majd nulla fölé.
Az igazi veszély
A Nemzeti csúcson Gyurcsány Ferenc azt javasolta, hogy a válság kezelése után a résztvevők keressék a nemzeti megállapodás megkötésének a lehetőségét az euró bevezetésének a menetrendjére, a nyugdíjreformra, a szociális, illetve az önkormányzati rendszer megújítására. A távirati iroda akkori tudósítása szerint kijelentette: „Ez most az együttműködés ideje.” Szerinte a pártpolitizálás helyett nemzeti összefogásra van szükség. Ezt kérte mindenkitől: „Lássák be, most nem lehet adót csökkenteni, mert az államot ez nehéz helyzetbe hozhatja.”
„A miniszterelnök azért hízeleg, azért lett kezes bárány a fasisztázó, vádaskodó, gyűlölködő és acsarkodó vezetőből, hogy lenyelesse Magyarországgal azt a békát, amit megszorításnak neveznek” – mondta akkori felszólalásában Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke hangsúlyozta, hogy az újabb megszorító csomag a felelőtlen szocialista politika folytatása. „Magyarországot azért érinti súlyosabban a pénzügyi válság, mert az országot tönkretették a politikai vezetők. A nehéz helyzetért nem az emberek a felelősek, hanem a kormányzásért felelős sikertelen szocialisták felelőtlen politikája vezette ide hazánkat” – fogalmazott Orbán Viktor. Szólt arról is, hogy nem szabad a válság terheit a családok vállára tenni, nem szabad felborítani a szociális egyensúlyt, meg kell maradnia a létbiztonság, az egészséges élet és a tanulás lehetőségének, és nem szabad az emberek maradék kedvét, erejét, hitét elvenni. Orbán Viktor új nemzeti növekedési program megvalósítását javasolta, amelynek a középpontjában az adócsökkentés áll. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, az adócsökkentés önmagában nem elegendő, politikai változásra van szükség, mert a szocialisták hazudozással eljátszották az ország hitelét, ami miatt Magyarország magasabb kamat mellett kap kölcsönöket az ország finanszírozására.
A Fidesz elnöke adó- és járulékreformot, foglalkoztatási reformot, fejlesztéspolitikai és oktatási, valamint politikai és kormányzati változást sürgetett. Mint mondta, azért jöttek el, hogy „figyelmeztessék Magyarország polgárait, a pénzügyi válságnál is nagyobb veszély, a kormány megszorítócsomagja fenyegeti őket, ami elszegényedést, munkanélküliséget és nélkülöző családokat eredményez”.
Válságkezelés másként
Ma már tudjuk, hogy Orbán Viktornak lett igaza. Gyurcsány nem tudta áthárítani a felelősséget, bukása után pedig volt minisztere, Bajnai Gordon lett az utódja. Az ország az IMF gyámsága alá került, majd jöttek a kíméletlen megszorítások. Orbán Viktor az akkori, gazdasági növekedést erősítő javaslatait 2010 után kormányfőként valósította meg, amelynek eredményességét jól mutatja, hogy a koronavírus-járvány okozta válságot sikerült rövid idő alatt legyőzni. Mindezt megszorítások nélkül, a beruházások ösztönzésével és a növekedés visszalendítésével tette a kormány. Ráadásul folytatódik a családok támogatása és az adócsökkentési politika. A jövő évi választások tétje, hogy ezen az úton megy tovább az ország, vagy visszatér a 2010 előtti időszak.
Borítókép: MTI/Kovács Attila
