időjárás -5°C Barbara, Borbála 2021. December 4.
logo
Földgáz alig akad, ezért más energiahordozókhoz kell fordulni

Reneszánszát éli a szén

Somogyi Orsolya
2021.10.06. 06:18
Reneszánszát éli a szén

A nagy földgázhiány közepette több országnak nincs más választása, mint ismét a szénhez fordulni. Csakhogy ezek az erőművek már a „roncsrajáratás” szakaszában vannak.

A járvány utáni gazdasági fellendülés energiaszűkösséget és szénreneszánszt eredményezett Európában. Meredeken emelkedik a földgáz, a kőolaj és a szén ára már globálisan is: egy hónapon belül a sokadik történelmi csúcsára emelkedett a földgáz tőzsdei ára, január óta az ötszörösére drágult az energiahordozó. A hét elején pedig a szén határidős jegyzése zárt 13 éves csúcson.

Ahogyan arról beszámoltunk, az árak elszállásának az a fő oka, hogy a nyáron a legtöbb európai ország nem töltötte fel gáztárolóit abban a reményben, hogy őszre csökken az év elején drágulni kezdő gáz ára. Ám közben felélénkült a gazdaság, megnőtt a gáz iránti igény, amivel a kínálat nem tudja tartani a lépést. Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet elemzője egy másik okot is hangsúlyozott lapunknak küldött írásában. Eszerint az Európai Unió döntéshozói a megújuló alapú energiatermelés nagy fellendítésében nem figyeltek oda az ellátásbiztonság folyamatos fenntartására – ideértendő a félig üresen kongó gáztárolók példája is. De fontos az is, hogy

a deklarált 2050-es karbonsemlegesség miatt elmaradtak a beruházások – az üzembiztonságot garantáló és a hatékonyságnövelő nagyfelújítások – a hagyományos erőművi szegmensben.

Mostanra pedig az a paradox helyzet állt elő a földgáz robbanásszerű áremelkedése miatt, hogy a szintén rekordokat döntögető szén-dioxid-kvótaár ellenére – ami elsősorban a szén- és lignittüzelésű erőműveket sújtja – erőteljes elmozdulás tapasztalható a földgáztüzelésű erőművektől a széntüzelésűek irányába.

Ennek okát is kifejtette a szakértő. Az európai erőműpark számottevő hányadát több évtizeddel ezelőtt, akár fél évszázadnál is régebben épült szén-, földgáz- és olajtüzelésű blokkok teszik ki. Ezek az öreg erőművek a hosszú üzemévek során megtérítették a beruházási költségeket, ezt követően pedig már jelentősen olcsóbban tudtak termelni. A piaci versenyképességük ezáltal megnövekedett, és magas kihasználtság mellett alaperőműveivé váltak az európai villamosenergia-piacnak, leszorítva a villamos energia árát.

Az öreg erőművek aranykorának azonban vége, mivel az EU szén- és lignittüzelésű kapacitásainak 82 százalékát vagy ki kell vonni, vagy teljesen fel kell újítani 2021 végéig. A jövőkép hiányában gyakorlattá vált a „roncsrajáratás”, amely az erőművi berendezések elöregedésének és elhasználódásának következtében az üzembiztonság és a megbízhatóság csökkenésével, valamint a karbantartási költségek egekbe szökésével jár. A termelésbe még bevonható tartalékkapacitások ezért vészesen megfogyatkoztak az EU-ban, az időjárásfüggő megújulók pedig egyelőre nem tudják helyettesíteni a hagyományos (fosszilis és atom) energiatermelői ágazatot, vagyis földgáz hiányában most mégis a szénhez kellett nyúlni.

Magyarországon ezalatt nincsen gázellátási probléma, a tárolók töltöttségi szintje jól áll, és az október 1-jén életbe lépett szerződés értelmében stabilan érkezik az orosz energiahordozó. 

Gyurcsány már rég feljebb srófolta volna az árakat

A jelenlegi gázár felénél a Gyurcsány Ferenc vezette kormány tíz hónap alatt négyszer, összesen 28 százalékkal emelte meg a lakossági energiaárakat – mutatott rá Gyürk András tegnap. A Fidesz uniós parlamenti képviselője az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy 2021 májusában csaknem a teljes magyar baloldal az ellen szavazott az Európai Parlamentben, hogy az emberek és a vállalkozások megfizethető áron férjenek hozzá az energiához. A momentumos Cseh Katalin azt szorgalmazta, hogy Magyarország vezesse ki a szabályozott villany- és fűtési árakat, kiszolgáltatva a magyar embereket a piaci áringadozásoknak. – A magyar kormány Brüsszelben is kiáll az alacsony rezsiárak mellett, a következő időszakban fokozódó piaci és politikai nyomás közepette is – hangsúlyozta Gyürk András, hozzátéve: most Európa-szerte egyre több vállalat jelenti be, hogy csökkenti a termelést gyáraiban, az energiaszolgáltatók pedig számos tagállamban a fogyasztókra kezdték el áthárítani a megemelkedett árak okozta különbözetet. Nyomatékosította: elfogadhatatlan, hogy a klímavédelmi javaslatok és az energiapiacok volatilitásának árát az EU a polgárokkal fizettetné meg.

Borítókép: Az Északi Áramlat gázvezeték építés közben. Kulcsfontosságú Európa ellátásához. Fotó Iliya Pilatev