Sok mindent érdemes mérlegre tenni a jövő évi választások előtt. A Gyurcsány-kormány alatt hazánk leszakadt a felzárkózási versenyben, a térség országai elhúztak mellettünk. Magyarország kibérelte az unió szégyenpadját. Ezzel szemben 2010 után a gazdasági növekedés az unió élmezőnyébe röpítette az országot, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, a munkanélküliségi ráta nálunk az egyik legalacsonyabb, itt nőtt az egyik legnagyobb mértékben a vásárlóerő, és a magyar családok már európai összevetésben is dobogós helyen terveznek az otthonuk felújításával. Utóbbi apropóján megírtuk: a lakásfelújítások száma a lakosság jólétének kiváló mutatója. Egy család akkor tervezi ingatlanjának renoválását, ha erre megvannak az anyagi forrásai, emellett bizalma is van a jövőben.
A magyar gazdaság sikerét elismeri az Európai Bizottságtól kezdve a hitelminősítőkön át a Nemzetközi Valutaalap is. Nem győzik javítani a növekedésre adott előrejelzéseiket. Ennek fényében érdemes megnézni, hogy milyen nemzetközi megítélés alá esett a Gyurcsány-kormány. A Financial Times Deutschland (FTD) ezt írta 2008. október 30-án:
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elvesztette a lakosság támogatását. A több mint húszmilliárd eurós gigantikus válsághitel segíthet ugyan nehéz helyzetbe került országán, karrierjén azonban nem.
Az FTD ezt követően az akkori október 23-i megemlékezésekkel foglalkozva hangoztatta: a magyar miniszterelnök mindenre felkészült. Rendőrök százai álltak készenlétbe, hogy megakadályozzák az utcai összecsapásokat. Azonban csak füttyszó és pfujolás hangzott el, amikor a miniszterelnök a kommunisták elleni felkelés évfordulóján megjelent az emberek előtt és beszélt hozzájuk.
„Időközben az ország egykori reményhordozója Európa egyik legkevésbé kedvelt politikusává vált” – írta a távirati iroda akkori tudósítása szerint a német napilap. A cikk szerzője így vélekedett: Gyurcsány most azonban nyugodtan fellélegezhet. Egy húszmilliárd eurós segélycsomaggal a nemzetközi közösség megóvja Magyarországot a fenyegető összeomlástól. Ez nem Gyurcsány érdeme, de megnyugtatja a meggyötört lakosságot.
Érdemes tovább idézni a cikkből:
Amióta a pénzügyi válság elérte Magyarországot, egyetlen nap sem telt el vészjelzések nélkül. Hitelek alig állnak rendelkezésre, és ami van, az drága, fogynak a beruházók, és ötvenezer munkahely sorsa bizonytalan.
Az FTD ezt követően ismertette a miniszterelnök által bejelentett takarékossági intézkedéseket, amelyek a válsághitel feltételei voltak. „Magyarországnál erősebben Európában csak Izlandot sújtotta a válság” – állapította meg a lap.
Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnökeként ma elérte, hogy a 2022-es országgyűlési választások után a baloldalon neki lehessen a legnagyobb frakciója. Már azt is jelezte, hogy az előválasztási eredménytől függetlenül sikeres szereplés esetén ők választanak kormányfőt. Gyurcsány mostani megnyilvánulásai tükrében azonban külön érdekesek az FTD hasábjain hajdan napvilágot látott mondatok:
A kormányzó szocialista párt 47 éves elnöke előszeretettel mutatkozik a kelet-európai mintapolitikus szerepében. George Bush vagy Vlagyimir Putyin oldalán jól érzi magát. Ennek ellenére már 2006 óta úgy tekintenek rá, hogy megérett a lemondásra.
A Fidesz már akkor kiemelte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szégyenpadra ültette országot a Nemzetközi Valutaalaptól kért hitellel, a megszorításokkal pedig brutális támadást intézett nyugdíjasok és a közszférában dolgozók ellen. Szomorú tény, hogy Magyarország volt az egyetlen olyan uniós tagállam, amely arra kényszerült, hogy az IMF-től hitelt vegyen fel.
Az Orbán-kormány és a 2010 előtti világ gazdasági eredményeinek különbségét egyértelműen visszaigazolják a számok.
Borítókép: Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap volt igazgatója és Gyurcsány Ferenc 2009-ben a Parlament delegációs termében. Fotó: MTI/Beliczay László
