Vadmadarak tizedelik a halállományt

A kormánytól kérnek segítséget a hazai halgazdaságok. Az aszályos tavasz és a forró nyár okozta halpusztulások mellett a vadmadarak is komoly kárt tettek az állományban. A haltermelők szövetsége szerint jogos elvárás az ágazat részéről, hogy a védett madárpopuláció által zsákmányolt halak után kompenzáció járjon a termelőknek.

Van, 2018. május 18. Árral szemben úszó apró halat fog egy sirály a kelet-törökországi Van-tó mellékfolyóinak egyikében, Van város térségében 2018. május 18-án. A tengeripérfélék családjába tartozó Alburnus tarichi, helyi nevén darekh vagy tarek a lazacvándorláshoz hasonlóan, folyón felfelé úszva éri el ívóhelyét, a vulkanikus tevékenység során kialakult Van sóstavat, ahol ikrát rak a májustól júniusig tartó szaporodási időszakban. A kizárólag Törökországban előforduló tarek az egyetlen ismert halfaj, amely tolerálni képes a Van-tó vizének só- és karbonáttartalmát. (MTI/EPA/Sedat Suna) Fotó: SEDAT SUNA

Nincsenek könnyű helyzetben idén a halneveléssel foglalkozó hazai gazdaságok. Az aszályos tavasz és nyár akkora károkat okozott az ágazatban, amire az elmúlt évtizedekben eddig nem volt példa. A csapadékhiány miatt sok helyen olyannyira csökkent a tavak vízszintje, hogy lehetetlenné vált a halnevelés. A legnagyobb veszteséget a ragadozóhalak elhullása okozta, a süllő és a csuka ugyanis túl érzékeny faj, a rendkívüli időjárási körülmények őket viselték meg a legjobban. Amelyik hal nem pusztult el, azt a vadmadarak ették meg. – Gyakorlatilag saját költségen etetjük a védett vadmadár-populáció jelentős részét, amiért semmilyen kompenzációt nem kap az ágazat – mutatott rá lapunk kérdésére Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szövetség (MAHAL) elnöke. A szervezet vezetője jelezte, a probléma rendezése érdekében a kormánytól várnak segítséget. – A honatyák szerencsére nem zárkóznak el a kérdés rendezésétől, ígéretet kaptunk rá, hogy a következő európai uniós finanszírozási ciklusban valamilyen kiegészítő támogatást kaphat az ágazat – jelezte tegnap a témában tartott sajtótájékoztató után, amelyen több országgyűlési képviselő és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is részt vett. A pluszforrásra azért is nagy szüksége van, mivel e nélkül a halgazdaságok a tervezett beruházásokat sem tudják megvalósítani. A szakember szerint a haltermelés jövedelmezősége négy százalék körüli, szemben más mezőgazdasági ágazatokkal, ahol a 16 százalék is elérhető. 

Idén az időjárási körülmények mellett a termelési költségek növekedése is újabb terhet rótt a gazdaságok vállára. A takarmányok drasztikus drágulása mellett az egyre magasabb üzemanyagárak és a bérek folyamatos emelkedése is komoly kihívás elé állítja a termelőket. Németh István szerint ugyanakkor a nehézségek ellenére a hazai halgazdaságok vállalták, hogy az export korlátozásával biztosítják a belföldi piac ellátását. Így a 700 ezer horgász kiszolgálásához, valamint a lakossági fogyasztók igényeinek kielégítéséhez szükséges mennyiséget is teljes egészében biztosítani tudják. Tették mindezt úgy, hogy külföldi vevők részéről is nagy nyomást tapasztalhattak a halgazdaságok, hiszen a halhiány nemcsak hazánkat, hanem egész Európát sújtja. 

Az árakkal kapcsolatban a MAHAL elnöke elmondta: a Magyar Országos Horgász Szövetséggel kötött megállapodás alapján az úgynevezett „három nyaras” ponty kilónkénti ára nettó 850 forint lesz az idén. Ez ugyanakkor csak egy irányár, amitől szállítási távolság és mennyiség függvényében eltérhetnek a gazdaságok. A drágulás a fogyasztói piacon is megjelenik majd. Németh István szerint ugyanis elmarad a téli időszakban megszokott áresés, így a karácsony előtti hetekben sem kínálják majd olcsóbban a halat. Az élő ponty esetében a nyáron tapasztalt 1100-1200 forintos szinten kelhet el a hal az év végéhez közeledve. Az áruházláncok karácsony előtt egy-egy akció részeként talán leviszik ezer forint alá a ponty árát, azonban Németh István szerint nem ez lesz a jellemző a piacon.