Az ország háborúban áll az államadóssággal, amely nem kihívás, hanem ellenség, amit az különböztet meg a kihívástól, hogy le kell győzni, különben ő győz le téged
– ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2011-ben. Tény, 2002-ben a bruttó hazai termék (GDP) mindössze 55,6 százalékát tette ki a bruttó államadósság, amely nyolc évvel később, 2010-ben már megközelítette a 81 százalékot. Azaz a baloldali kormányok teljesen eladósították az országot. Amikor ők gyakorolták a hatalmat, akkor egyetlenegy olyan év sem volt, amikor a GDP-arányos adósságállomány csökkent volna. Ezzel szemben az Orbán-kormány 2010 és 2019 között a rátát 65,5 százalékra mérsékelte. Ezt a folyamatot a koronavírus-járvány törte meg. Ezt a következményt más országok sem kerülhették el, miután a válság helyreállításának időszakában az unió GDP-arányos államadóssága 95 százalékra emelkedhet. Magyarországon is emelkedett ez a mutató, ami azonban 2022-ben 79 százalék, 2023-ban pedig 77 százalék körül lehet. Azaz: újra csökkenő pályára került az adósság.
A 2010 előtti időszakhoz képest azonban van egy másik lényeges változás is. Nem is akármilyen. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a minap a következőkre emlékeztetett a közösségi oldalán:
„Megdöbbentő tény, de 2006-ban ott tartottunk, hogy a Világbank adatai szerint Sierra Leone után a hetedik legeladósodottabb ország voltunk a világon. Az is tény, hogy utána a baloldali válságkezelés még inkább kiszolgáltatta hazánkat a külső pénzügyi befektetőknek. Az ország külső adóssága az IMF-től és az EU-tól felvett hitelekkel az egekbe szökött.”
A hangsúly most a külső adósságon van, ami korábban rendkívüli mértékben megnövelte az ország kiszolgáltatottságát. Az sem mindegy, hogy külföldi pénznemben vagy forintban adósodik el hazánk. Ezért üdvözlendő, hogy 2010 óta az államadósságon belül a külföldi pénzben fennálló adósság ötven százalékról húsz százalék alá csökkent.
