Már több cikkben felidéztük, hogy a magát baloldalinak nevező politikai tábor eltörölné ezt a védelmi rendszert: Gyurcsány Ferenctől, a DK elnökétől kezdve Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltig mindenki a piaci árszabályozás mellett érvelt. Nem esett azonban szó Bajnai Gordonról, aki a balliberális kormányokat több pozícióban is kiszolgálta. A volt kormányfő most újra a színre lépett, először Karácsony Gergely főpolgármester miniszterelnöki ambícióit támogatta, majd beállt Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Zay Péter kormányfői törekvése mögé.
Érdemes felidézni, hogy Bajnai Gordon miként vélekedett az Orbán-kormány rezsicsökkentési politikájáról. A többi között arról beszélt 2013 októberének elején, hogy véget kell vetni az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikának, amelyet egyenesen „fényevésnek” titulált.
Ebbe beleértette a rezsicsökkentést is. Akkoriban az Együtt–PM szövetség vezetőjeként a következőt mondta: egyre többen függnek az államtól, veszélyes a közműcégek államosítása. Hozzátette: az Orbán-kormány a „rezsicsökkentéssel veszteségessé teszi a szolgáltatókat, majd a már veszteséges cégeket próbálja megszerezni”.
Bajnai Gordon arról is értekezett, hogy Magyarországon a „rezsiköltségek nem kiemelkedően nagyok, a gond inkább az, hogy az elmúlt három évben csökkent a kiskeresetűek jövedelme. Fenntarthatatlan árcsökkentés helyett ezen kellene változtatni úgy, hogy egy igazságos adórendszerrel több pénzt hagynak a zsebükben”.
Bajnai Gordonnak nem lett igaza, mert a rezsicsökkentés olyannyira működik, hogy most óriási kiadásoktól védte meg a lakosságot. Szavait abban sem támasztotta alá a valóság, hogy a rezsiköltségek nem kiemelkedően nagyok. A 2010-es kormányváltáskor ugyanis onnan indultunk, hogy Európa legmagasabb gázárát fizették a magyarok. Most pedig ott tartunk, hogy itt kell fizetni az energiahordozóért az egyik legkevesebbet az unióban.
Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője emlékeztetett, hogy az EU Energy Poverty Observatory adatai szerint
a 2008-as energiaár-piacosítás utáni három évben 350 ezerről hatszázezerre nőtt azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudták felfűteni otthonukat. A hatósági árnak és a rezsicsökkentésnek köszönhetően ez a szám mára 250 ezer alá csökkent.
Sőt az energiaválság miatt azokban az európai országokban, ahol a lakosságnak piaci árakat kell fizetnie, idén mintegy 2,6 millióval több olyan család lesz, amelyik nem tudja majd felfűteni otthonát. A válság hatása azonban Magyarországon a hatósági áraknak köszönhetően nem jelentkezik.
Bajnai Gordonék és a balliberális tábor nemcsak a budapesti Városházát adná el, hanem újra terítékre kerülne a hazai stratégiai cégek eladása. Ezzel pedig véget érne az a korszak, amely 2010-ben kezdődött el. Az energiaárakat újra a külföldi cégek határoznák meg, amelyek a nyereség maximalizálását tartják elsődleges céljuknak.
Borítókép: Bajnai Gordon beszél a 2014-es választások előtt egy csongrádi kampányrendezvényen. (Fotó: MTI/Újvári Sándor)
