A türk országok egyetemi hallgatói számára a korábbi 725 helyett évente már 870 ösztöndíjas helyet tart fenn Magyarország, s a jelentkezők száma legutóbb már megközelítette az ötezret, ami jelzi a nagyfokú érdeklődést. Szijjártó Péter közölte, hogy a magyar Eximbank mára hitelkeretet nyitott négy tagállamnak is, továbbá nemrég megkezdte működését a 16 millió dolláros magyar–kirgiz fejlesztési alap.
Magyarország és a Türk Tanács között 2009-ről 2020-ra kétszeresére nőtt a kereskedelmi forgalom értéke, amely csak idén eddig 28 százalékkal emelkedett.
Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy hamarosan döntés születik majd a szervezet beruházási alapjáról, amelyhez ebben az esetben Magyarország is azonnal csatlakozni kíván – számolt be a távirati iroda. – Globális verseny zajlik a gazdasági kapacitások újraosztásáért. A Türk Tanács tagállamainak és megfigyelőinek az új világgazdasági rendszer nyertesei közé kell tartozniuk. Ezért beruházásokra van szükség, illetve olyan eszközökre, amelyek beruházásokat vonzanak – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A miniszter emellett közölte, hogy a klímaváltozás egyre súlyosabb kihívásokat jelent a mezőgazdaság számára, különösen a vízhiány miatt, márpedig Magyarország rendkívül fejlett technológiákkal rendelkezik a vízgazdálkodás terén. A kormány ezért javaslatot tett egy, a vízhiány megelőzésére szolgáló intézet létrehozására a Türk Tanácson belül, amelynek kész helyszínt adni Budapesten, és fedezni a működési költségeit.
A miniszter hozzátette: a nemzetközi beavatkozás afganisztáni kudarca miatt a tömeges migrációs áradatok egyre nagyobb nyomást jelentenek a térségre és a világra nézve. Ezzel kapcsolatban pedig szolidaritásáról biztosította a szomszédos, illetve a migrációs útvonal mentén fekvő országokat.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
