A Coface felminősítette a magyar gazdaságot, így az eddigi A4 helyett mostantól A3-as besorolással látta el, amely megegyezik Szlovákia, Csehország és Lengyelország kategóriájával – tájékoztatta a hitelbiztosító csütörtökön az MTI-t.
A közleményben a felminősítést azzal magyarázták, hogy bár vannak kockázatok, összességében a kedvezőbb tényezők vannak többségben Magyarországon. A világgazdaságban tapasztalható áremelkedés a magyarországi inflációt is felpörgette, s felfelé húzza az árindexet a munkaerőhiány, a béremelkedések, valamint az üzemanyagárak drasztikus drágulása. Jelezték azt is: az infláció szempontjából kulcskérdés, hogy a fogyasztók, köztük a háztartások meddig hajlandóak megfizetni a magasabb árakat.
A Coface a távirati iroda közlése szerint megemlítette, hogy továbbra is erősödő kereslet jellemző a magyar gazdaságra, de a kínálati oldal ezzel sok területen, például a járműiparban nem tud lépést tartani. Ficsor Dezső, a Coface Magyarország vezető elemzője a közlemény szerint elmondta, hogy az ellátási láncban kialakult problémákra a monetáris eszközök kevésbé hatékonyak, így szakmai egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy továbbra is tempós növekedési pályán maradjon a magyar gazdaság.
A jobb kockázati besorolás segíti az üzletfelek egymás közötti szállítói hitelezéseit, jobb fedezeti arányokat biztosíthat a vállalatok belső és külső finanszírozási lehetőségeihez.
A hitelbiztosító a harmadik negyedéves világgazdasági elemzésében arról írt, hogy a koronavírus-járvány okozta sokk után megindult az élénkülés. A fejlett országokban a szolgáltatások kaptak nagy lendületet, a fejlődő gazdaságok közül pedig az exportorientáltaknak kedvez a helyzet. Ugyanakkor a gyors növekedésnek gátat szabnak az ellátási és termelési láncokon belül kialakult problémák, amelyek felhajtják az árakat, ezáltal megnehezítik az értékesítést.
A globális gazdaság növekedést mutat, részben a feldolgozóipar élénkülése, az elektronikus eszközök és alapanyagok iránti kereslet felfutása miatt. Az ágazati tendenciákat tekintve azokban az országokban, ahol a legmagasabb az oltási arány, a korlátozások enyhítése magával hozta, hogy a lakossági fogyasztás olyan fizikai érintkezést igénylő szolgáltatások felé tolódik el, mint a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szabadidős tevékenységek. A turisztikai ágazat ugyanakkor továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe.
