Bolygónk tíz lakójából mindössze egy annyira szerencsés, hogy olyan helyen él, ahol megfelelő a levegő minősége. A természeti értékek rovására zajló városiasodás, a sokszor erőltetett ütemű iparosítás, a természeti erőforrások hosszú távú következményekkel nem számoló felélése egyaránt közrejátszik abban, hogy a földi populáció 90 százaléka szennyezett levegőt lélegez be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint.
A légszennyezés legártalmasabb megjelenési formája a szálló por.
Egy Kínában végzett, több évet átfogó kutatás azt derítette ki, hogy átlagosan hét hónappal rövidíti meg a várható élettartamot, ha köbméterenként 10 mikrogrammal emelkedik a szálló por mennyisége.
Az eredmények alapján globális interaktív térkép is készült, amelynek fő tanulsága, hogy a Föld lakóinak mintegy hatvan százaléka él olyan helyen, ahol kétszer magasabb a levegő szálló por koncentrációja a WHO által egészségesnek ítélt szintnél.
A nem megfelelő levegőminőséghez az is hozzájárul persze, hogy világszerte mintegy 1 milliárd ember hódol a dohányzás szenvedélyének.
Ám napjainkban jelentős változások zajlanak a dohányiparban, és a dohányipar jövőjét az innováció határozza meg. Azért is fontos ez, hiszen egy a közelmúltban, a 25-45 éves korosztályból álló úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai körében végzett kutatásból* kiderül, hogy az aktív fiatal felnőtteket erőteljesen megosztja az ártalomcsökkentés és egészséges életmód felé történő elmozdulás: a megkérdezetteknek szinte pontosan a fele választaná az egészségesebb ételt az inkább finommal szemben, az alkoholtartalmú italt az alkoholmentessel szemben és ugyanez az arány tapasztalható a hagyományos és a potenciálisan kevésbé káros** dohánytermékeket választóknál is. Jól látható tehát, hogy megvan a fogyasztói igény a dohányzás ártalomcsökkentett módozataira. Egyre nő a dohányosokon belül azok tábora, akik káros égéstermékek nélkül akarnak nikotinhoz jutni.
A technológia, a generációs változások és az egészségügyi tudatosság nagyban segíti az elmozdulást az ártalomcsökkentett megoldások felé
– véli Orosz Zoltán, a BAT Pécsi Dohánygyár ügyvezető igazgatója. A potenciálisan kevésbé káros** lehetőségek közé tartoznak az e-cigaretták, a nikotinpárnák, illetve a hevítéssel működő eszközök, amelyek közös ismérve, hogy a dohányzás legártalmasabb komponensét, a füstöt iktatják ki.
Orosz Zoltán szerint a dohányipar jövőjét az innováció határozza meg. Ezek az újkategóriás megoldások nem csupán a piacra gyakorolnak kedvező hatást, hanem reális és sokféle alternatívát teremtenek a fogyasztóknak.
A tudományos háttér, az egyre bővülő termékpaletta és a minél több elérhető információ a fogyasztók segítségére lehet abban, hogy a számukra legmegfelelőbb alternatívát válasszák
– teszi hozzá.
A cikk megrendelője a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.
* A 25 és 45 év közöttiekre kiterjedő, átfogó, ezer fős mintán és online zajlott generációs kutatás nemre, életkorra, iskolai végzettségre, településtípusra és régióra nézve egyaránt reprezentatív.
** A bizonyítékok alapján, és feltételezve, hogy a fogyasztó teljes mértékben elhagyja a hagyományos dohánytermékek használatát. Ezek a termékek nem kockázatmentesek, nem leszokást segítő- vagy helyettesítő eszközök, és függőséget okoznak. Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja, ha nem fogyasztunk nikotin- és dohánytartalmú terméket.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: BAT)
