Veszteségesen zárhatják a hazai liba- és kacsatartó gazdaságok az ágazat egyik legfontosabb időszakának számító őszi–téli szezont az idén. A Márton-naphoz kapcsolódó liba- és kacsafogyasztás az elmúlt években folyamatosan emelkedett, az idén ugyanakkor várhatóan megtorpan a forgalom bővülése. A pesszimistább várakozások szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a megszokottnál kevesebb víziszárnyast tudnak eladni a termelők a hazai és a külföldi piacon egyaránt. Ennek oka, hogy az elmúlt hetekben tapasztalható árrobbanás a baromfiágazatot sem kímélte. A szárnyasok esetében a termelési költség 60–70 százalékát a takarmányok ára teszi ki, ahol jelentős, mintegy 30–40 százalékos drágulás következett be. Ehhez adódik hozzá az energiaárak jelentős növekedése, a gazdáknak ráadásul a béreket is folyamatosan emelniük kell, ha szeretnék megtartani a munkásaikat.
Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke szerint az ágazat mára eljutott arra a pontra, hogy az átvételi árak nem fedezik az előállítási költségeket, a gazdák vesztesége minden eladott szállítmánnyal egyre nő. Ha az árak nem rendeződnek, az a termelésre is kihatással lesz. Már most számos olyan gazda van, akit csődbe vihet a kialakult szituáció.
Folyamatosan harcolunk a magasabb árakért, a kereskedők ugyanakkor attól tartanak, hogy a drágább áru a nyakukon marad
– fogalmazott az elnök.
Az áruházláncok félelme nem alaptalan, hiszen a vásárlók jelentős része csupán az ár alapján dönt. Az áremelkedés minden bizonnyal az őszi–téli forgalmat is visszafogja majd, ennek mértékét azonban egyelőre nehéz lenne megbecsülni. – Lehet, hogy a közelgő Márton-nap alkalmából nem libát választ majd a fogyasztó, hanem a valamivel alacsonyabb áron elérhető kacsát teszi majd a kosarába. De az is benne van a pakliban, hogy egyiket sem tudja majd megvásárolni – mondta lapunknak a lúdszövetség elnöke.
Szerényebb mértékű drágulás már érezhető a piacon, Szabó Miklós számításai szerint ugyanakkor a termelési költségek emelkedése legalább 30–40 százalékos áremelkedést indokolna.
A helyzet nemzetközi szinten sem jobb, más európai országokban is érzékenyek az árakra a vásárlók. Az itthon felnevelt libák kilencven százalékát a német ajkú nemzetek fogyasztják, de Szabó Miklós szerint sem Németországban, sem Ausztriában nem tudják érvényesíteni az átadási árakban a megnövekedett költségeiket.
A hazai libatenyésztők abban reménykednek, hogy mivel – részben a termelési költségek, részben a 2019–2020-as madárinfluenza-járvány következményeként – valamelyest hiány van a piacon, el tudják majd adni a portékájukat az exportpiacokon. A kérdés csak az, milyen áron veszik majd meg a magyar libát a külföldiek.
A madárinfluenza miatt itthon is csökkent a termelés, a szokásos 7–8 millióval szemben csupán négymillió libát tudnak piacra vinni idén a gazdák. Szabó Miklós szerint ezt a mennyiséget el tudják adni, ugyanakkor hatalmas csapást mérhet az ágazatra, ha a Covid-járvány miatt ismételten bezárnak a szállodák és az éttermek, hiszen az úgynevezett Horeca szektornak szállítják le az itthon megtermelt baromfihús negyven százalékát.
Borítókép: Délmagyarország/Török János
