Budapest belső kerületében a járvány előtti években a két legfontosabb csoportot a külföldi turisták és a diákok jelentették. Ők együttesen a bérlők körülbelül 80 százalékát adták, azonban a koronavírus okozta változások miatt szinte teljesen eltűntek a bérlők közül. Az albérletpiac újbóli fellendülését az idei egyetemi ponthatárok kihirdetésétől várta sok bérbeadó, hiszen a 2021-es őszi szemeszterre jellemzően a jelenléti oktatásra rendezkedtek be az intézmények. S bár idén csaknem 76 ezren jutottak be az egyetemekre és a főiskolákra,
az albérletekért folytatott roham elmaradt.
A DH szerint ennek oka az lehet, hogy a bizonytalan egészségügyi helyzetet mérlegelve a diákok szívesebben maradtak otthon és vállalták a napi ingázást, esetleg inkább kollégiumba jelentkeztek vagy többen költöztek össze egy lakásba. Eközben a külföldiek szállingózva, de kezdenek visszatérni a piacra, roham viszont részükről sem várható.
Az is egyértelműen látszik, hogy átalakult a bérbeadók és a bérlők közötti viszony. Tavaly a pandémia okozta bizonytalan helyzetre tekintettel a lakástulajdonosok hajlandók voltak kompromisszumot kötni rugalmas felmondási idővel vagy a kaució visszafizetésével kapcsolatban, ha a bérlő nem tudná tovább fizetni a bérleti díjat.
Mára viszont a „türelmi időnek” vége, a járványügyi helyzet többé nem számít vis maiornak, és így a bérbeadók sem változtatnak a szerződési feltételeken.
Kétszery Zsuzsanna szerint nagyobb mozgás sem várható az árakban, hanem a jelenlegi helyzet stabilizálódhat a következő időszakban.
A KSH–Ingatlan.com lakbérindex szerint szeptemberben átlagosan hat százalékkal többért lehetett kiadó lakást bérelni, mint egy évvel korábban. Pest megyében ment végbe a legjelentősebb drágulás, ahol átlagosan 9,5 százalékkal kérnek többet egy hónapra az ingatlantulajdonosok. Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy
az albérletárak az áremelkedés ellenére még elmaradnak a korábbi, a koronavírus-járvány előtti csúcsoktól. Budapesten például szeptemberben több mint öt százalékkal voltak alacsonyabbak a bérleti díjak, mint 2019 szeptemberében.
Az Ingatlan.com friss adatai szerint a fővárosban az átlagos havi bérleti díj 150 ezer forint. A legdrágább városrésznek számító V. kerület áttörte a 200 ezer forintos (átlag)szintet, a legolcsóbb pedig a XVI. kerület 125 ezer forinttal. A megyeszékhelyeken 110 ezer forint az átlagos bérleti díj, ám az egyes nagyvárosok között tetemes különbségek vannak. Veszprém a legdrágább, ahol havi 130 ezer forintot kell fizetniük a bérlőknek, Székesfehérvárott 125 ezer forint, Debrecenben pedig 120 ezer forint az átlagos bérleti díj.
Borítókép: Győri diákok lakásnézőben. Fotó: Kisalföld/Csapó Balázs
