időjárás °C Evelin, Fülöp 2022. május 26.
logo
Minden európai állampolgár érzi a bőrén a felelőtlen beszerzések hatását

A drágulás uralta az energiapiacokat az idén

Somogyi Orsolya
2021.12.25. 07:15 2021.12.25. 08:42
A drágulás uralta az energiapiacokat az idén

A 2021-es évben tovább nyögte a világgazdaság a pandémia okozta turbulenciá­kat. A legtöbb területre hatást gyakorló jelenség az energiaárak egekbe szökése volt, ami várhatóan a tél végéig szorongatja az ipart, a kormányokat és a lakosságot Európa-szerte.

Két lényeges területen ugrottak az egekbe az energiaárak az idén, az egyik az olajpiac volt. Mindkét meghatározó olajfajta, a nálunk releváns Brent és a tengerentúlon mérvadó WTI is az év eleji hordónkénti ötven dollár körüli határidős jegyzésről nyolcvan-nyolcvanöt dollárra emelkedett az év végére. 

Jól jött az áremelkedés az olajkartellnek

Ennek egyik oka az, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és partnerállamai (OPEC+) eleinte, a járvány okozta leállást követő gazdasági újraindulás alatt nem merte, később pedig – látva, milyen szépen kúsznak fel az árak – nem akarta emelni a kitermelést, ­emiatt kínálati hiányos piac alakult ki. Végül december elején az olajkartell megerősítette a januártól tervezett kitermelésnövelési szándékát, ennek nyomán az olajárak csakhamar hetven-hetvenöt dollár közelébe mérséklődtek. Ezt követték a hazai üzemanyagárak is, így már a 95-ös benzin és a normál gázolaj literenkénti 480 forintos árplafonjának november 15-i bevezetését követő második-harmadik hetében ismét elindulhatott a kutakon az árverseny. A három hónapig hatályos ársapkának akkor lesz ismét szerepe, ha az olajárak újfent elszabadulnak.

Befagynak az üzemanyagárak

Három hónapon keresztül nem kell majd találgatni, hová drágulhatnak még az üzemanyagok, ugyanis hétfőtől legfeljebb 480 forint lehet a literenkénti áruk.

Továbbra is lényeges viszont a rögzített lakossági rezsitarifák hatása, amelyek nem hagyják begyűrűzni a fogyasztók számláiba a világpiaci viszontagságokat. Márpedig a másik központi terület, a földgáz- és az áramárak elszabadulása komolyabb gondokat okoz, mint az üzemanyagáraké. 

Pánik a gáztárolók felett

Kontinensszerte rezsipánik tört ki, amikor kiderült, hogy a fűtési szezonra nem sikerült felkészülni: alig volt betárolt földgáz, a németországi tárolók töltöttségi szintje például történelmi mélypontot ért el. Az érintett nyugat-európai országok ugyanis elszámolták magukat, mert azzal kalkuláltak, hogy az év első felében kezdődött drágulás őszre alábbhagy, és olcsóbban készülhetnek fel a télre, mint tették volna nyáron. Csakhogy az áremelkedést okozó kínálati hiány nem enyhült, ősszel pedig rekordmagas árakat voltak kénytelenek fizetni a földgázért.

Az ok hasonló, mint az olaj esetében: a gazdaságát újraindító Ázsia és Európa egész évben versengett az energiahordozóért. De míg nyáron az ipar igényeit és a lakosság főzésre használt gázát nem volt nagy kihívás biztosítani, komolyabbra fordult a helyzet, amikor már az otthonok téli fűtése lett a feladat.

A lakossági tarifák már a tél beköszönte előtt az egekbe szöktek több nyugat-európai országban, mert a vállalatok a nem hosszú távú gázbeszállítási szerződéseken felül a tőzsdén vásárolt gáz – ami egy év alatt a többszörösére drágult – többletköltségét azonnal áthárították a fogyasztókra.

Most több állam is eurómilliárdokat fordít a lakosság terheinek csökkentésére, és napirendre került a magyarországihoz hasonló árszabályozás bevezetése is.

Volt, aki felkészült

Eközben Magyarországon viszonylagos nyugalom uralkodott, a fűtési szezon elejére a megfelelő szintre került a gáztárolók töltöttsége, és október 1-jén elkezdődött az új, a korábbi szerződésnél kedvezőbb árú orosz földgáz szállítása a frissen átadott szerb–magyar határkeresztező vezetéken (valamint kisebb részben Ausztria felől).

Gondot okozott viszont, hogy ez idő alatt Európában a villamosenergia-árak is az egekbe szöktek, részben a gáz és a szén mint a termelés egyik alapanyagának drágulása, részben a megújulók termelésének bezuhanása, továbbá az olcsó nukleáris kapacitások kivezetése miatt. Az összekapcsolt árampiacok és a magas, évi egyharmados importarány miatt a hatás hazánkba is átgyűrűzött, ezért a mikrovállalkozásokat is bevonta a kormány a rezsicsökkentés ernyője alá. Ezek 30-50 milliárd forintot takaríthatnak meg a lépés révén összesen, míg egy átlagos magyar család havi többletköltsége a negyvenezer forintot is meghaladná a hatósági árszabályozás nélkül.

A nagyobb ipari szereplőknek viszont európai versenyjogi megkötések miatt nem biztosíthat az állam kedvezőbb beszerzési árat, ezért azok előbb-utóbb kénytelenek áthárítani a költségeiket, tovább gerjesztve az inflációt, ami viszont mindenkit érint.

Borítókép: Gázkútfej a Novatek Arctic LNG 2 projektéjél az Oroszországi Murmanszban, az Utrenneje-mezőn. (Fotó: Stanislav Krasilnikov/TASS via Getty Images)