Legfrissebb inflációs jelentésének bevezetőjében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hangsúlyozza, hogy elsődleges célja továbbra is az árstabilitás elérése és fenntartása. Ami a külső környezetet illeti: 2021 harmadik negyedévében lassult a világgazdaság kilábalása, miközben a koronavírus-járvány negyedik hulláma és az új vírusváltozat megjelenése a helyreállást övező kockázatok újbóli emelkedését okozta. Az infláció számos ország esetében több évtizedes csúcsra emelkedett, amelyet a nyersanyag- és energiaárak tartós növekedése mellett az egyre több piacon megfigyelhető ellátási nehézségek is súlyosbítottak. A tartós emelkedés következtében számos országban a jegybanki cél felett alakul a fogyasztóiár-index.
Magyarországon az infláció novemberben vélhetően elérte a csúcsát,
decembertől várhatóan fokozatosan csökken, és 2022 negyedik negyedévében visszatér a jegybanki toleranciasávba.
Idén a fogyasztói árak összességében éves átlagban 5,1 százalékkal emelkednek – áll a jelentésben. A maginfláció a következő hónapokban emelkedik, és 2022 közepéig hat százalék közelében alakul, aminek hátterében a nyersanyag- és energiaárak növekedésének, a szállítási költségek emelkedésének, valamint az egyre szélesebb körű ellátási nehézségeknek a begyűrűzése áll.
Középtávon az árstabilitás elérésében meghatározó szerepe van annak, hogy az inflációs várakozásokat az inflációs céllal összhangban lévő szinten határozzák meg. A proaktív jegybanki lépéseknek köszönhetően, valamint a járvány hatásainak kifutásával és a külső inflációs hatások fokozatos mérséklődésével az adószűrt maginfláció a jövő év második felétől csökkenő pályára áll. Az infláció 2022 negyedik negyedévében visszatér a jegybanki toleranciasávba, majd 2023 első félévében éri el a háromszázalékos jegybanki célt.
A fogyasztóiár-index 2022-ben 4,7–5,1 százalékon, 2023-tól pedig az inflációs céllal összhangban alakul.
Az inflációt övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. A Monetáris Tanács a decemberi inflációs jelentés alapelőrejelzése körül három alternatív forgatókönyvet emelt ki. A tartósan magas külső inflációs környezetet feltételező alternatív forgatókönyv az alapelőrejelzésnél magasabb hazai inflációs és alacsonyabb növekedési pálya felé mutat. A globális ellátási zavarok gyorsabb oldódásával számoló második forgatókönyv szerint az alappályánál alacsonyabb inflációs és magasabb növekedési pálya valósul meg. A másodkörös hatások és az inflációs várakozások emelkedésének kockázatát bemutató harmadik forgatókönyv az alappályához képest magasabb inflációs és magasabb növekedési pályával áll összhangban.
