Óriási bajba kerülhetnek azok a kis- és középvállalkozások, amelyek nem számolnak érzékelhető béremeléssel 2022-ben. A cégek mindegyikének emelnie kell januártól a minimálbér és a garantált bérminimum összegéért foglalkoztatottak fizetését. A kötelező legkisebb bérek húsz-húsz százalékos emelésén túl a bérek torlódásával érintett munkavállalók fizetését is rendezni kell.
Ez a kkv-k többségénél a működési költség jelentős emelkedésével jár, amelyet valamelyest kompenzál a bérek után fizetendő járulék, valamint a kisvállalati adó további mérséklése.
A szakértők és a piaci elemzők egyetértenek abban, hogy vállalatmérettől függetlenül a megbízható dolgozói elvesztését kockáztatja az a cég, amelyik elodázza vagy elügyeskedi az érzékelhető, adott esetben magasabb, az inflációt is meghaladó fizetésemelést.
A minimálbérek kötelező emelésén túl arra is figyelniük kell a cégeknek, hogy 2022-ben tovább erősödik a bérverseny. Ennek oka a járvány előtti időkhöz hasonlóan a munkaerőhiány, amely várhatóan tovább fokozódik, és a kereslet növekedése miatt hosszú távú probléma marad.
A súlyosbodó szakemberhiányt ráadásul egyelőre nem mérsékelte, hanem sok területen inkább felerősítette a digitalizáció.
Ahhoz, hogy a digitális megoldásokat a kisebb cégek is bevezessék – akár egy hibrid munkarendre kifejlesztett belső rendszerről –, elengedhetetlen a munkavállaló digitális tudása, ami már több ismeretet igényel, mint a szövegszerkesztő használata, a netbank vagy a levelezés. A kkv-kra pedig jellemző az idősebb munkavállalók foglalkoztatása, akik életkoruk miatt kevésbé fogékonyak a továbbképzésre. Az automatizáció pedig egyelőre kevés területen váltotta ki az alkalmazottakat mind az adminisztrációs, mind a termelési munkakörökben.
A multik bért emelnek jövőre, ez globális trend és fontos üzenet is a járvány évei alatt kiégett beosztottak motivációjához.
Ezt a folyamatot már világszerte beárazta a gazdaság összes szereplője: az energiaárak és az alapanyagok áremelkedése mellett már tényként kezelik a munkaerőköltség növekedését is. Az elemzők többsége arra számít, hogy az árak emelkedése lassulhat, de egyhamar nem áll meg, és az infláció is aggodalomra adhat okot.
A lassabban fejlődő kisvállalkozások és a sokszor nemzetközi cégekkel is versenyző hazai középvállalkozások elemi érdeke tehát a jól képzett, a munkaerőpiac újdonságaira nyitott munkaerő megtartása. Pótlásuk nehéz feladat, és összességében nagyobb anyagi és toborzási ráfordítással jár, mintha érdemi béremeléssel vagy népszerű juttatási csomag bevezetésével ösztökélnék maradásra a meglévőket.
Magyarországon a felmérések szerint a vállalkozások harmada tervez létszámbővítést, ezen belül a kkv-knál is hasonló az arány. A fokozódó munkaerő-problémákkal a legtöbb szereplő tisztában van, a vállalkozások több mint fele számít egyre több toborzási nehézségre. A vállalkozások – mérettől függetlenül – emellett számolnak a belső és külső képzések iránti növekvő igénnyel.
A nagyobb cégeknél jóval kisebb mértékben foglalkoztatja a kkv-kat, hogy lépést tartsanak a digitalizációval. Ezen a téren már a pandémia előtt is lemaradásban voltak a hazai szereplők, a helyzeten a járvány csak tovább rontott.
Összességében az idei utolsó negyedévre tovább nőtt a vállalkozások optimizmusa. A kis- és középvállalkozások 77 százaléka tisztában van azzal, hogy béreket kell emelnie jövőre.
Ez nagyrészt a minimálbérek kötelező emelése miatt ilyen magas. Ám az átlagos béremelési szándék azt mutatja, nemcsak a kötelező fizetésrendezés befolyásolja a szándékot mind az alacsony, mind a magas keresetű foglalkoztatottaknál: a járványt megelőző, átlagosan 8,4 százalékos bérfelzárkóztatási szándék a jellemző. Ebből pedig az derül ki: a versenyszféra is rájött, érdeke, hogy az alkalmazott valóban érezze, nő a jövedelme.
Borítókép: A vendéglátásban is várják a megbízható munkavállalókat (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)
