A lassabban fejlődő kisvállalkozások és a sokszor nemzetközi cégekkel is versenyző hazai középvállalkozások elemi érdeke tehát a jól képzett, a munkaerőpiac újdonságaira nyitott munkaerő megtartása. Pótlásuk nehéz feladat, és összességében nagyobb anyagi és toborzási ráfordítással jár, mintha érdemi béremeléssel vagy népszerű juttatási csomag bevezetésével ösztökélnék maradásra a meglévőket.
Magyarországon a felmérések szerint a vállalkozások harmada tervez létszámbővítést, ezen belül a kkv-knál is hasonló az arány. A fokozódó munkaerő-problémákkal a legtöbb szereplő tisztában van, a vállalkozások több mint fele számít egyre több toborzási nehézségre. A vállalkozások – mérettől függetlenül – emellett számolnak a belső és külső képzések iránti növekvő igénnyel.
A nagyobb cégeknél jóval kisebb mértékben foglalkoztatja a kkv-kat, hogy lépést tartsanak a digitalizációval. Ezen a téren már a pandémia előtt is lemaradásban voltak a hazai szereplők, a helyzeten a járvány csak tovább rontott.
Összességében az idei utolsó negyedévre tovább nőtt a vállalkozások optimizmusa. A kis- és középvállalkozások 77 százaléka tisztában van azzal, hogy béreket kell emelnie jövőre.
Ez nagyrészt a minimálbérek kötelező emelése miatt ilyen magas. Ám az átlagos béremelési szándék azt mutatja, nemcsak a kötelező fizetésrendezés befolyásolja a szándékot mind az alacsony, mind a magas keresetű foglalkoztatottaknál: a járványt megelőző, átlagosan 8,4 százalékos bérfelzárkóztatási szándék a jellemző. Ebből pedig az derül ki: a versenyszféra is rájött, érdeke, hogy az alkalmazott valóban érezze, nő a jövedelme.
Borítókép: A vendéglátásban is várják a megbízható munkavállalókat (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!