Hat százalék felett volt a gazdasági növekedés a harmadik negyedévben

A bruttó hazai termék volumene 6,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Építkezés, építőipar, lakás, ingatlan, munkaerő, gazdaság, Fotó: Arpad Kurucz

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 0,7, az előző év azonos időszakához képest 6,1 százalékkal emelkedett. 

Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye 7,1 százalékkal (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8 százalékkal) meghaladta az előző év azonos időszaki szintet.

A harmadik negyedévben az ipar teljesítménye 2,5, ezen belül a feldolgozóiparé 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés, illetve a fémfeldolgozási termék gyártásának növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 20,1 százalékkal bővült, a mezőgazdaságé 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 6,8 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (21,6 százalék), az információ, kommunikáció (15,2 százalék), illetve a szállítás, raktározás (12,4 százalék) nemzetgazdasági ágban történt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 8,7 százalékkal nőtt. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye 6,5, a kereskedelemé 5,9 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,3 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,2, a humán-egészségügyi, szociális ellátásé 5,8 százalékkal növekedett, elsősorban a magán- (nem pénzügyi vállalatok és a háztartások szektorába tartozó) egészségügyi szolgáltatók teljesítményének köszönhetően. Az oktatás teljesítménye 1,0 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2021. harmadik negyedévi, 6,1 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,8, az építőipar 1,0, az ipar 0,5 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,8 százalékponttal) a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a növekedés mértéke elmaradt a várttól. A második becslésből kiderülnek ennek az okai is. Ismert volt, hogy az ipar rosszul teljesített, azonban meglepő volt a mezőgazdaság és az oktatás teljesítménycsökkenése. Érdemi növekedést mutatott több olyan iparág, amely különösen is megsínylette a vírushelyzetet (például szállítás, turizmus), ám ezek vírus előtti szintjüket még nem érték el. Szárnyalt és ismét kétszámjegyű növekedést ért el az információ, kommunikáció ágazat. Felhasználási oldalról a fogyasztás és a beruházás érdemben bővült – az utóbbi talán a vártnál némileg lassabban. Jelentősen visszahúzta ugyanakkor a nettó export a növekedést: az áruegyenleg növekedési hozzájárulása -3,6 százalékpont volt, azaz e tényező nélkül a növekedés megközelíthette volna a 10 százalékot. A külkereskedelmi egyenleg romlásában a gyengélkedő export és az erős belső kereslet miatt növekvő import játszott szerepet. A szolgáltatások egyenlege ugyanakkor pozitívan befolyásolta a növekedést. A negyedik negyedéves adat kapcsán kérdés, hogy mennyire tud az ipar teljesítménye felpörögni, mennyire akadályozza ezt az alapanyaghiány, illetve hogy a koronavírus negyedik hullámának milyen hatásai lesznek. Éves szinten a gazdasági növekedés idén meghaladhatja a 6,5 százalékot, míg jövőre 5,5 százalék körül alakulhat.