Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a növekedés mértéke elmaradt a várttól. A második becslésből kiderülnek ennek az okai is. Ismert volt, hogy az ipar rosszul teljesített, azonban meglepő volt a mezőgazdaság és az oktatás teljesítménycsökkenése. Érdemi növekedést mutatott több olyan iparág, amely különösen is megsínylette a vírushelyzetet (például szállítás, turizmus), ám ezek vírus előtti szintjüket még nem érték el. Szárnyalt és ismét kétszámjegyű növekedést ért el az információ, kommunikáció ágazat. Felhasználási oldalról a fogyasztás és a beruházás érdemben bővült – az utóbbi talán a vártnál némileg lassabban. Jelentősen visszahúzta ugyanakkor a nettó export a növekedést: az áruegyenleg növekedési hozzájárulása -3,6 százalékpont volt, azaz e tényező nélkül a növekedés megközelíthette volna a 10 százalékot. A külkereskedelmi egyenleg romlásában a gyengélkedő export és az erős belső kereslet miatt növekvő import játszott szerepet. A szolgáltatások egyenlege ugyanakkor pozitívan befolyásolta a növekedést. A negyedik negyedéves adat kapcsán kérdés, hogy mennyire tud az ipar teljesítménye felpörögni, mennyire akadályozza ezt az alapanyaghiány, illetve hogy a koronavírus negyedik hullámának milyen hatásai lesznek. Éves szinten a gazdasági növekedés idén meghaladhatja a 6,5 százalékot, míg jövőre 5,5 százalék körül alakulhat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!