Hosszú távra tervez nálunk Paks II kivitelezője

Nemcsak az atomerőművi projekt miatt van itt a Roszatom, a társaság több, szolgáltató és innovációs vegyesvállalat létrehozásán dolgozik magyar partnerekkel. Tervben van egy nukleáris tudományos központ, valamint egy radiofarmakológiai együttműködés is. A tárgyalások folyamatosak, eközben pedig az ütemtervnek megfelelően halad a Paks II beruházás, amely januárban újabb mérföldkövéhez ér: elkezdik kiásni a blokkok alapjának a gödrét.

földmunkák paks II telephelyén Fotó: Facebook/Paks II. Atomerőmű Zrt. Forrás: Facebook/Paks II. Atomerőmű Zrt.

Alapvetően elégedett a magyar alvállalkozók munkájával a Roszatom leányvállalata, az ASZE vezetősége, és a fővállalkozói szerződésben foglaltaknak megfelelően törekszik arra, hogy a megrendelések értékének negyven százaléka itteni cégekhez kerüljön – számolt be Alekszandr Merten, a Roszatom érdekeltségébe tartozó ASZE mérnöki vállalat alelnöke, a Paks II projekt igazgatója hétfőn, egy Budapesten tartott háttérbeszélgetésen.

Emlékeztetett arra, hogy a beszerzéseket nyílt uniós tendereztetés előzi meg, jelezte, hogy az eddigi megbízásoknak nagyjából a felét nyerték el magyar cégek.

Azokat a munkákat, amelyeket nyugat-európai nagyvállalatok nyernek el, jellemzően és lehetőség szerint a magyarországi üzemeik segítségével teljesítik, ami itteni adóbevételt és munkahelyek biztosítását jelenti. Elsősorban az építőanyagok és egyes berendezések beszállításában, az építkezési, szerelési munkálatokban számol magyar vállalatokkal az ASZE. Alekszandr Merten megjegyezte, hogy a beruházás szempontjából is előnyös, ha minél több itteni cég vesz benne részt, hogy minél kevesebb dolgot kelljen távolabbi országokból beszerezni. Azok a vállalatok, amelyek megfeleltek a Roszatom közbeszerzési követelményeinek, a nukleáris energetikai konszern más projektjeiben is részt vehetnek beszállítóként. Jelenleg a Roszatom 12 országban 35 atomerőművi blokkot épít.

A projektigazgató ismertette, a talajmegerősítés és a résfalazás tesztelése befejeződött, ezért

januárban már elkezdődhet a blokkok alapjának helyet adó gödrök kiásása is.

Eddig több száz millió eurót költött a beruházásra a Roszatom, de a pontos összeg nem nyilvános. Mivel a fővállalkozói szerződés nem szabályozza az előlegezést, így a megrendelő csak a teljesítés igazolása után fizet. A kivitelezés pedig hosszú, ezért az eddig a projektre fordított összeg nagyobb, mint amennyit a magyar fél kifizetett, de a kiadások arányosak az ütemtervben foglaltakkal. Azt, hogy a tervnek megfelelően halad a beruházás, Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója is megállapította, amikor a múlt héten Magyarországon járt. A cégvezető egyeztetett Orbán Viktor kormányfővel, valamint Süli Jánossal, a projektért felelős miniszterrel és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyi tárcavezetővel is. Alekszandr Merten beszámolója szerint a találkozókon megerősítették, hogy

a két új, egyenként 1200 MW kapacitású atomerőművi blokkot 2029-ben és 2030-ban helyezik üzembe.

Több segéd- és felvonulási épület kivitelezése van folyamatban, és többek között a talaj-előkészítés, illetve betonüzem, raktárak, kommunikációs, csatorna- és vízvezeték-hálózatok készülnek.

De nemcsak a beruházás miatt van jelen Magyarországon a Roszatom. Budapesten működteti közép-európai regionális képviseletét, és folyamatosan részt vesz a meglévő blokkok karbantartásában, nem utolsósorban pedig a nukleáris üzemanyag megbízható beszállítója. További tervei között szerepel több vegyesvállalat létrehozása és működtetése magyar cégekkel együttműködésben. Az MVM-csoporttal szervizszolgáltatást indítanának a már meglévő atomenergetikai koprodukciók mellett. Tárgyalnak emellett egy energiatárolással foglalkozó innovatív vegyesvállalat létrehozásáról egy másik hazai céggel, illetve nukleáris gyógyászati üzletág kiépítése is napirenden van. Egy nukleáris tudásközpont megalapítására is megérett a magyarországi tudományos szcéna, erről még a 2014-es, a paksi kapacitásfenntartó beruházásról szóló kormányközi megállapodás rendelkezik.

A régióban egyedülálló tudásközpont esetében a magyar állam a partner, és alapkutatásoknak, gyógyászati fejlesztéseknek a helyszínéül szolgál majd sok más fontos kutatási téma mellett.

Alekszandr Merten hangsúlyozta, hogy a vegyesvállalatok létrehozásának célja az új munkahelyek teremtése mellett az, hogy harmadik országokban is megjelenhessenek az előállított termékek és szolgáltatások, vagyis a magyar–orosz tudásexportnak nyílik új tere.

Borítókép: Zajlanak a földmunkák az új telephelyen (Fotó: Paks II. Atomerőmű Zrt.)