A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a külső folyamatokra és a hazai inflációs folyamatokra gyorsan reagálva ezen a héten is emelte a jelenleg irányadónak számító egyhetes betéti kamatot, amely így 3,3 százalékot ért el, miközben a jegybanki alapkamat csak 2,1 százalék. Miután az MNB minden ajánlatot befogad a bankoktól, a 3,3 százalék az irányadó kamat, amelyet hetente módosít a jegybank mintegy finomhangolásként, miközben az alapkamatról havonta a döntenek.
A 3,3 százalékos szint 2013 novembere óta a legmagasabb, ugyanakkor a 3 százalékos inflációs célhoz viszonyítva nem magas (minimális reálhozamot biztosít), az éves szinten 5, havi szinten 7 százalékos inflációhoz képest pláne nem. A visegrádi térségben most a legmagasabb lett a magyar kamatszint, ugyanakkor a lengyel és a cseh jegybank nem finomhangol: ők havonta lépnek, akár szokatlanul nagyot is. A lengyel szint jelenleg a legkisebb, 1,75 százalék, míg a cseh alapkamat 2,75 százalék.
A visegrádi országokon kívül régiónkban a román alapkamat a lengyellel megegyezően 1,75 százalék, a horvát szint 2,5 százalék. Lényegesen magasabb kamatok csak az EU-n kívüli országokban találhatók: Moldovában 6,5 százalék, Oroszországban 7,5 százalék, Ukrajnában 9, Belaruszban pedig 9,25 százalék a jegybanki alapkamat.
Ami a magyar jegybanki irányadó kamat alakulását illeti, a rendszerváltást követően sokáig igen magas volt a szint, tulajdonképpen 2013 előtt a jelenlegi 3,3 százalék elérhetetlenül alacsonynak tűnt. Ennek elsődleges oka, hogy a rendszerváltással járó teljes gazdasági átalakulást igen magas infláció kísérte, amely 1991-ben 35 százalékon tetőzött. Az alapkamat ugyanakkor abban az évben végig 22 százalék volt, de akkor nem elsősorban a monetáris politikán múlt az infláció letörése, hisz a piacgazdaságra való áttérés elkerülhetetlen velejárója volt a nagyfokú áremelkedés.
A gazdaság stabilizációja, majd növekedésének megindulása után, 1995-től már nagy szerepe lett a monetáris politikának, és ekkor fontos cél lett a még mindig igen magas infláció visszaszorítása. 1995-ben 28 százalékon tetőzött a szint (ekkor megegyezett az infláció mértékével, majd 1998-ban került 20 százalék alá, a 10 százalékos szintet pedig 2001 novemberében múlta alul. 2004-ben és 2008-ban azonban átmenetileg ismét fölé került, az 5 százalékos szintet pedig először csak 2013 márciusában érte el, nem sokkal azelőtt, hogy a jelenlegi szintet alulmúlta volna.
