Történelmi mélypontra süllyedt a Németországban gyártott gépkocsik száma, a 2021-es számok megegyeznek az 1974-es, olajválság idején tapasztalt adatokkal. A szakértők a jelenséget a félvezetőhiánnyal, a versenyképtelen bérköltségekkel és energiaárakkal indokolják.
Elektromos I3 modell készül a BMW németországi üzemében Fotó: Fabrizio Bensch Forrás: Reuters
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Németország mint autóipari helyszín sokkal jobban megszenvedte a félvezetők hiányát, mint más európai országok. Idén év végéig mindössze 2,85 millió autó gördül le a futószalagról az országban, amint azt a Center Automotive Research (CAR) járműipari kutatóintézet tanulmánya mutatja. Ez ötven százalékkal kevesebb, mint 2017-ben, és mindössze annyi, mint az olajválság évében, 1974-ben, nyilatkozta a kutatás vezetője, Ferdinand Dudenhöffer az Automobilwoche.de szakportálnak.
A tanulmány szerint a németországi autógyárakat aránytalanul negatívan érintette a félvezetők hiánya miatt kialakult válság.
Az Egyesült Államokban, Kínában, Japánban, Dél-Koreában és Mexikóban a nagyobb gyártóhelyeken a termelés százalékos visszaesése lényegesen alacsonyabb volt, mint Európa legerősebb autógyártó államában.
Indiában 2021-ben még nőtt is az autógyártás. A nagy német autógyártók, a VW, a Mercedes-Benz és a BMW lényegesen jobban csökkentették hazai termelésüket, mint a külföldi telephelyeiken folytatott gyártást.
A VW gyártósorairól is harmadával kevesebb autó gördült le az ősszel (Fotó: Reuters/Fabrizio Bensch)
Ferdinand Dudenhöffer a számokat egyértelműen figyelmeztetésnek tekinti, amely megmutatja Németország mint gyártási helyszín gyengeségeit, ennek ellenére a folyamatok normalizálódhatnak a következő években. A szakértő szerint a rossz eredményhez hozzájárult, hogy
Németországban kiemelkedően magas a villamosenergia ár- és költségstruktúrája, de emellett szerepet játszott a munkavállalók társadalombiztosításának a költsége is.
Példának hozta fel, hogy az Opel anyavállalata, a Stellantis egyik napról a másikra megváltoztatta a szabályozást az eisenachi gyárban, rövidített munkaidőre küldte az alkalmazottakat, és az ott gyártott Opel-modell, a Grandland sorozatgyártását egy franciaországi telephelyen folytatta.
Az iparágat sújtó alkatrész- és alapanyaghiány megmutatkozik az értékesítésekben is, hiszen ha az új autókra egy évnél is többet kell várni, az alaposan visszaveti az vásárlói lelkesedést. Az európai autógyártók szervezete, az ACEA szerint novemberben már az ötödik hónapban csökkent a forgalomba helyezések száma a kontinensen. Csak októberben 30,3 százalékos visszaesést regisztráltak. Novemberben 713 346 ezer új autót helyeztek forgalomba az Európai Unió 27 tagállamában. Az év tizenegy hónapja alapján viszont már negatív tartományba került az EU éves értékesítési teljesítménye 8,909 millió autóval, amely ha csak 0,04 százalékkal is, de elmaradt a tavalyi azonos időszaktól annak ellenére, hogy már 2020-ban is rekordalacsony volt az adat.
A legnagyobb európai autópiacok többségében kétszámjegyű csökkenés következett be novemberben az új autók forgalomba helyezési mutatójában: Németországban 31,7, Olaszországban 24,6, Spanyolországban pedig 12,3 százalékos esést regisztráltak. Franciaországban jóval kisebb, 3,2 százalék volt a csökkenés éves összevetésben. Az első tizenegy havi szám Olaszországban 8,6, Spanyolországban 3,8, Franciaországban pedig 2,5 százalékkal nőtt éves szinten, Németországban ugyanakkor 8,1 százalékkal csökkent.
Hazánkban novemberben 9495 új autót helyeztek forgalomba, 28,4 százalékkal kevesebbet az előző évi 13 265-nél. Az első tizenegy hónapban forgalomba helyezett 113 155 új autó 1,9 százalékkal marad el az egy évvel korábbi 115 308-tól.
Bármilyen furcsa, de a gyártott darabszámok jelentős visszaesése nem hozta magával az autógyártók jövedelmezőségének a romlását. Az Ernst & Young (EY) tanácsadó cég tanulmánya szerint a világ 16 legnagyobb autógyártó cége a koronavírus-járvány és a csiphiány ellenére rekordnyereséget ért el. A harmadik negyedévben a működési eredmény éves összevetésben tizenegy százalékkal, összesen 23,1 milliárdra nőtt, ami korábban soha nem látott szint – tette közzé a Tagesschau.de. Az ok: a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló csipeket elsősorban a magas árfekvésű, nagy haszonkulcsot biztosító járművekbe építik be. Emellett néhány hónap óta a korábbinál jóval szűkmarkúbban adnak kedvezményeket a gyártók, mert a kereslet meghaladta a kínálatot.
Borítókép: a BMW németországi gyárában elektromos modellt készítenek (Fotó: Reuters/Fabrizio Bensch)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
