– A kormány jó érzékkel, jó időben nyúlna a 2010 utáni sikeres válságkezelés nyomán tavaly újra bevezetett kiskereskedelmi különadó legmagasabb adókulcsához jövőre, amely mindössze 0,2 százalékkal emelkedne februártól 2,7 százalékra, és ezt továbbra is a százmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező vállalatoknak kellene megfizetniük.
Az adóemelés szinte észrevehetetlen,
amelyből az idei 54 milliárd forint után 2022-ben összágazati szinten 76 milliárd körüli bevétellel számol a költségvetés – idézte fel a friss javaslatot az Egyenlő.hu elnöke.
Bőven jutott az otthoniaknak
Bubenkó Csaba lapunknak kifejtette: a pandémia gazdaságilag megrázó első évéből a kiskereskedelem az egyik nyertes szektorként jött ki, aminek köszönhetően
ebben az évben több multilánc tízmilliárdos nagyságrendben utalta haza a külföldi tulajdonosoknak a nyereség után járó osztalékokat.
A piaci szereplők által közzétett legutóbbi mérlegekre emlékeztetve felidézte, hogy az idén volt olyan cég, ahol az osztaléknövekedés mértéke elérte a kilencven százalékot is, de általánosan jellemző volt a gyors talpra állás.
– A napi fogyasztási cikkek piacán egyetlen multi jelentett csak veszteséget, bár így is hazautalt több tíz milliárd forintnyi osztalékot. Éles ellentét viszont, hogy még mindig
vannak olyan láncok a magyarországi piacon, ahol a bérek emelkedése az elmúlt két évben mindössze öt százalék körül alakult, ami éppen csak követte az inflációt
– vázolta a szakszervezeti vezető, rámutatva, hogy a költségcsökkentésre elérhető, jogtechnikai és adózási lehetőségek kihasználásával jelentős profit után tudtak külföldre utalni a nagyok.
Márpedig ezek jóval nagyobb összegek, mint amennyit az év során összesen befizetnek különadóként, végső soron a nyereséget hozó leányvállalat piacának további erősödésére.
Új ösztönzőkkel hódíthatnak a megosztó multik
– Az idei év vége már láthatóan bőséges forgalmat hoz, ezért az ígéretes folytatás szerint a következő hónapokban itt lehet az ideje a szintlépésnek. Az üzletekben már látványosan lecsapódik az évek alatt megalapozott, a vakcinák felvételével pedig egyre stabilabb lakossági vásárlóerő.
Hogy a munkavállalói oldal is érzékelje a lendületes folytatást, javasolni fogjuk a külföldi érintettségű ágazati szereplőknek a meghatározó bérpolitikai váltást. Elsőként azt, hogy az erős belső piacú franciaországi kiskereskedelemben alkalmazott juttatások példáját követve hazánkban is vegyék fontolóra a dolgozóknak kifizetett osztalékos rendszer bevezetését 2022-ben
– emelte ki Bubenkó Csaba a keresztényszociális elvek és a hagyományos nemzeti értékrend mentén modernizált dolgozói érdekképviselet legújabb patrióta elképzelését.
Számításaik szerint a bevételek, a nyereségek alapján ennek a különadóval érintett cégeknél a mostani pályán haladva nem lehetne komolyabb pénzügyi akadálya, inkább a szándékokon múlik a jelentős váltás.
– Hiába az elmúlt évek emelései, más ágazatokhoz képest még mindig alulfizetett a magyar bolti munkaerő. Viszont végre a megbecsült szintre emelkedhetne a munkáltatók ilyen gesztusértékű döntésével – fogalmazott az elnök, hozzátéve:
az itteni bérek még mindig köszönőviszonyban sincsenek a nyugati áruházak fizetéseivel.
Ráadásul úgy, hogy például az azonos munkakörben alkalmazott létszám vagy a színvonalas választékkal járó munkakörülmények is még láthatóan eltérnek, nem a magyarok javára.
– Franciaországban
a tulajdonosoknak kifizetett osztalékból a láncok helyi alkalmazottai is évente részesülnek, nagyjából egy-két havi fizetésnek megfelelő összegben.
Ezzel biztos pluszpénz üti a dolgozók markát, akik az év során motiváltak a nyereség termelésében, mivel attól függ az év végi juttatás mértéke. A bérekben, munkakörülményekben jelentkező,
kettős jelenségeket már nem lehet tovább a szőnyeg alá söpörni, mert érthető módon itthon elégedetlenséghez vezet, hosszabb távon pedig rontja a piacok közötti versenyfeltételeket
– állapította meg az Egyenlő.hu elnöke.
Mint összegezte, a profithoz nagy arányban hozzájáruló beosztottak osztalékrészesedése az elkötelezettségüket is fokozná a munkáltató iránt, amivel kiszámíthatóvá válna a szezonokban jelentkező többletmunka vagy a különböző méretű üzletek létszámigénye. Az is előny lenne, hogy a pandémiával fellazult munkaerőpiacon újra a sorvezető szakmák közé kerülne a mára inkább népszerűtlen bolti hivatás.
– Emellett javulhatna a multiláncok évtizedek alatt kialakult ellentmondásos képe. Ha a fizetésekben is megbecsülnék a fogyasztási célú termékek jövedelmezőnek bizonyuló magyarországi piacát, nem kellene amiatt sem morogniuk, hogy az itteni pénztárcákból szerzett tulajdonosi osztalékok külföldi hasznosítása miatt szó éri a ház elejét – jegyezte meg a munkavállalók képviselője.
Bubenkó Csaba szerint
a jövőre is lendületesnek ígérkező lakossági költekezés, illetve a családosok adó-visszatérítésével és a nyugdíjemeléssel megerősített fogyasztás fényében időszerű lehet a szemléletváltást is jelentő új, ösztönző elem bevezetése.
Jelezte, hogy erről a jövő év elején részletes javaslatot nyújtanak be az ágazati párbeszéd bizottságnak, amelyben kérik a magyar munkavállalók megbecsülésének nyereségarányos bevezetését.
– Ha már a december 24-i 12 órai zárásról idén sem sikerült konszenzusra jutnia a cégeknek, 2022-ben már ilyen népszerű intézkedésről dönthetnek – fűzte hozzá.
Borítókép: A profitból futná a francia mintára javasolt dolgozói kifizetésekre (Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet)
