Nem fájna a multiknak az ágazati különadó emelése

Javaslatot nyújtottak be a parlamentnek a nagy láncok válságkezeléshez való hozzájárulásaként tavaly visszavezetett kereskedelmi különadó felső kulcsának minimális emelésére, amelyből jövőre alig több mint hetvenmilliárd forint bevételre számít a költségvetés. Szó sincs a multik megsarcolásáról, mivel a járvány sújtotta év nyeresége után idén több nagy cég tízmilliárdos nagyságrendű osztalékokat utalt át a külföldi tulajdonosoknak.

20210306 MN Budapest illusztráció bolt,vásárlás,bankkártyás fizetés,koronavírus Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

– A kormány jó érzékkel, jó időben nyúlna a 2010 utáni sikeres válságkezelés nyomán tavaly újra bevezetett kiskereskedelmi különadó legmagasabb adókulcsához jövőre, amely mindössze 0,2 százalékkal emelkedne februártól 2,7 százalékra, és ezt továbbra is a százmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező vállalatoknak kellene megfizetniük. 

Az adóemelés szinte észrevehetetlen, 

amelyből az idei 54 milliárd forint után 2022-ben összágazati szinten 76 milliárd körüli bevétellel számol a költségvetés – idézte fel a friss javaslatot az Egyenlő.hu elnöke. 

Bőven jutott az otthoniaknak

Bubenkó Csaba lapunknak kifejtette: a pandémia gazdaságilag megrázó első évéből a kiskereskedelem az egyik nyertes szektorként jött ki, aminek köszönhetően 

ebben az évben több multilánc tízmilliárdos nagyságrendben utalta haza a külföldi tulajdonosoknak a nyereség után járó osztalékokat. 

A piaci szereplők által közzétett legutóbbi mérlegekre emlékeztetve felidézte, hogy az idén volt olyan cég, ahol az osztaléknövekedés mértéke elérte a kilencven százalékot is, de általánosan jellemző volt a gyors talpra állás. 

Biztos alapokon. Az előző évi megtorpanás után idén már látványosan nő a fogyasztás, a második fél évben az áremeléseken túl is nagyobb összegeket költ a lakosság Fotó: Havran Zoltán

– A napi fogyasztási cikkek piacán egyetlen multi jelentett csak veszteséget, bár így is hazautalt több tíz milliárd forintnyi osztalékot. Éles ellentét viszont, hogy még mindig 

vannak olyan láncok a magyarországi piacon, ahol a bérek emelkedése az elmúlt két évben mindössze öt százalék körül alakult, ami éppen csak követte az inflációt 

– vázolta a szakszervezeti vezető, rámutatva, hogy a költségcsökkentésre elérhető, jogtechnikai és adózási lehetőségek kihasználásával jelentős profit után tudtak külföldre utalni a nagyok. 

Márpedig ezek jóval nagyobb összegek, mint amennyit az év során összesen befizetnek különadóként, végső soron a nyereséget hozó leányvállalat piacának további erősödésére.

 

Új ösztönzőkkel hódíthatnak a megosztó multik

– Az idei év vége már láthatóan bőséges forgalmat hoz, ezért az ígéretes folytatás szerint a következő hónapokban itt lehet az ideje a szintlépésnek. Az üzletekben már látványosan lecsapódik az évek alatt megalapozott, a vakcinák felvételével pedig egyre stabilabb lakossági vásárlóerő.

Hogy a munkavállalói oldal is érzékelje a lendületes folytatást, javasolni fogjuk a külföldi érintettségű ágazati szereplőknek a meghatározó bérpolitikai váltást. Elsőként azt, hogy az erős belső piacú franciaországi kiskereskedelemben alkalmazott juttatások példáját követve hazánkban is vegyék fontolóra a dolgozóknak kifizetett osztalékos rendszer bevezetését 2022-ben

– emelte ki Bubenkó Csaba a keresztényszociális elvek és a hagyományos nemzeti értékrend mentén modernizált dolgozói érdekképviselet legújabb patrióta elképzelését. 

Számításaik szerint a bevételek, a nyereségek alapján ennek a különadóval érintett cégeknél a mostani pályán haladva nem lehetne komolyabb pénzügyi akadálya, inkább a szándékokon múlik a jelentős váltás.

Az élelmiszerek iránti kereslet szinte azonnal tovább élénkült a gazdasági újraindulással, míg az iparcikkek ősszel kerültek fókuszba Fotó: Bach Máté

– Hiába az elmúlt évek emelései, más ágazatokhoz képest még mindig alulfizetett a magyar bolti munkaerő. Viszont végre a megbecsült szintre emelkedhetne a munkáltatók ilyen gesztusértékű döntésével – fogalmazott az elnök, hozzátéve: 

az itteni bérek még mindig köszönőviszonyban sincsenek a nyugati áruházak fizetéseivel. 

Ráadásul úgy, hogy például az azonos munkakörben alkalmazott létszám vagy a színvonalas választékkal járó munkakörülmények is még láthatóan eltérnek, nem a magyarok javára.  

– Franciaországban 

a tulajdonosoknak kifizetett osztalékból a láncok helyi alkalmazottai is évente részesülnek, nagyjából egy-két havi fizetésnek megfelelő összegben. 

Ezzel biztos pluszpénz üti a dolgozók markát, akik az év során motiváltak a nyereség termelésében, mivel attól függ az év végi juttatás mértéke. A bérekben, munkakörülményekben jelentkező, 

kettős jelenségeket már nem lehet tovább a szőnyeg alá söpörni, mert érthető módon itthon elégedetlenséghez vezet, hosszabb távon pedig rontja a piacok közötti versenyfeltételeket 

– állapította meg az Egyenlő.hu elnöke. 

Mint összegezte, a profithoz nagy arányban hozzájáruló beosztottak osztalékrészesedése az elkötelezettségüket is fokozná a munkáltató iránt, amivel kiszámíthatóvá válna a szezonokban jelentkező többletmunka vagy a különböző méretű üzletek létszámigénye. Az is előny lenne, hogy a pandémiával fellazult munkaerőpiacon újra a sorvezető szakmák közé kerülne a mára inkább népszerűtlen bolti hivatás. 

Gazdagabb ünnepek előtt. A szakszervezet úgy látja, jövőre megalapozott lehet a markáns fordulat a láncok bérpolitikájában Fotó: Eduardo Munoz Avarez / Europress/afp

– Emellett javulhatna a multiláncok évtizedek alatt kialakult ellentmondásos képe. Ha a fizetésekben is megbecsülnék a fogyasztási célú termékek jövedelmezőnek bizonyuló magyarországi piacát, nem kellene amiatt sem morogniuk, hogy az itteni pénztárcákból szerzett tulajdonosi osztalékok külföldi hasznosítása miatt szó éri a ház elejét – jegyezte meg a munkavállalók képviselője.

Bubenkó Csaba szerint 

a jövőre is lendületesnek ígérkező lakossági költekezés, illetve a családosok adó-visszatérítésével és a nyugdíjemeléssel megerősített fogyasztás fényében időszerű lehet a szemléletváltást is jelentő új, ösztönző elem bevezetése.

Jelezte, hogy erről a jövő év elején részletes javaslatot nyújtanak be az ágazati párbeszéd bizottságnak, amelyben kérik a magyar munkavállalók megbecsülésének nyereségarányos bevezetését. 

– Ha már a december 24-i 12 órai zárásról idén sem sikerült konszenzusra jutnia a cégeknek, 2022-ben már ilyen népszerű intézkedésről dönthetnek – fűzte hozzá.

Borítókép: A profitból futná a francia mintára javasolt dolgozói kifizetésekre (Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet)