Nem kap külön szabályozást a laboratóriumi hús

Várhatóan a hagyományos húsfélékkel azonos szabályozás vonatkozik majd a laboratóriumban előállított húsfélékre és a sejtalapú mezőgazdaság vívmányaira az Egyesült Államokban. A sejtszaporításos húselőállítás legfeljebb a címkézésben térhet el a hagyományos marha- vagy baromfitermékekétől. A tengerentúlon arról szól a vita, jelöléssel meg kell-e különböztetni a levágott haszonállat húsát a sejtszaporítással készült termékektől.

Forrás: Fotó: Europress/AFP/Gorodenkoff Productions

Közel egy év telt el azóta, hogy Szingapúrban a világon elsőként élelmiszerként forgalomba kerülhetett a laboratóriumban sejtszaporítással előállított hús. Az amerikai Eat Just start­up cég Good Meat elnevezésű húsféléje ugyanakkor nem tudott megjelenni a globális piacokon. Ennek elsősorban nem a szabályozás hiánya, hanem a technológia az oka.

Az elmúlt években óriási összegekkel támogatták a világ leggazdagabb befektetői az állatok levágása nélkül termelt húsfélékhez kapcsolódó kutatásokat. A laboratóriumi húskészítés mára bevett gyakorlattá vált. Elvben nincs különbség a bioreaktorban növesztett hús és a haszonállat feldolgozásával készült termék között.

A sejtszaporítással előállított hús mielőbbi világpiaci térnyerése kiemelten fontossá vált a nyugati világban; elsősorban az Egyesült Államokban a fenntartható és magasabb hozamokkal kecsegtető előállítást jelenti a sejttechnológia. Az amerikai kormány eddig meglehetősen kis összeggel támogatta a laboratóriumi húskutatás piaci szereplőit, ugyanakkor ez a gyakorlat 2021-ben gyökeresen megváltozott.

Az amerikai kormány nem titkolt szándéka, hogy az emberiséggel egyidős állattartást a sejtalapú hústermelés váltsa fel már a közeljövőben, ezzel hozzájárulva a világélelmezéshez, ráadásul fenntartható módon, segítve a 2050-re kitűzött globális klímacélok elérését. 

A sejtmezőgazdasági kutatások legfőbb célja most, hogy olcsón és gyorsan lehessen húst előállítani, amely a világpiaci jelenlét alapfeltétele. Jelenleg a magas önköltség és az időigényes gyártás akadályozza a globális piachódítást.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) a közelmúltban bejelentette, létrehozzák a nemzeti sejtmezőgazdasági intézetet, vagyis az állam közvetlenül is bekapcsolódik a sejt­alapú húspiaci fejlesztéseibe, emellett a Tufts Egyetemen felállított intézet a későbbiekben a donorsejtek nyomonkövetésére, a különböző technológiák alkalmazására, gyakorlatilag a laborhúspiac felügyeletére is alkalmas lesz.

Az Egyesült Államokban a laboratóriumi húsgyártás szabályozásról sincs vita. A gyors piacszerzést segíti, hogy 

az USDA nem javasolja külön szabályozni a laboratóriumi húsokat a hagyományos állati termékektől. Indoklásuk szerint mivel tulajdonságukban megegyeznek a hagyományos húsokkal, és nem helyettesítő termékek, ezért mindössze a terméken feltüntetett jelölésről kell dönteni. 

Az alternatív fehérjékre szakosodott cégeket tömörítő globális ernyőszervezet, a The Good Food Institute pedig arra tett javaslatot, hogy a címkézésre se hozzanak külön szabályokat, mivel az előállítás háttere elrettentheti a fogyasztókat.

A befektetők legnagyobb félelme ugyanakkor az, hogy a fogyasztók többsége elutasítja az eljárást. 

A laboratóriumi hústermesztés mellett azzal érvelnek, hogy a húsok tulajdonságai megegyeznek a hagyományos húsokéival. Az eljárás ráadásul lehetővé teszi, hogy a hús finomabb, szebb és biztonságosabb legyen. A zöldszervezetek is népszerűsítenék az eljárást, mivel nem kell megölni az élő állatot, mindössze izomsejteket kell levenni tőle. Mivel az élő állatra már kevésbé lenne szükség, megspórolható a legeltetés, az etetés, a tartással járó kibocsátás, így jelentősen csökkenne a mezőgazdaság ökológiai lábnyoma. 

Az ellenzők leginkább undorodnak a sejtszaporítás gondolatától, emellett kétségesnek tartják ezen húsok fogyasztásának hosszú távú hatásait, és az előállítás tényleges ökológiai lábnyomáról sincsenek egyértelmű adatok.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP/Gorodenkoff Productions)