– Hazánkban, Európában és világszerte egyaránt felfutóban a zöldhitelezés és a zöld kötvénypiac, egyre inkább megjelenik a kockázatkezelésben a klíma- és egyéb fenntarthatósági szempontrendszer, az ESG-szemlélet, de még sok a teendő, hogy a pénzügyi rendszer finanszírozóként tudja támogatni a karbonsemlegességi törekvéseket – hangzott el az MNB zöld pénzügyi konferenciáján. Kandrács Csaba, az MNB alelnöke előadásában bemutatta a jegybank klímastressz tesztjét, amely szerint – világszerte és hazánkban egyaránt – a banki hitelállomány minősége érdekében is fontos lenne a mielőbbi, rendezett átállás a karbonsemleges gazdaságra.
Az MNB úttörő kíván lenni a térségen belül és egész Európában a pénzügyi rendszer zöldítésében, kész együttműködni a pénzügyi és a nem pénzügyi szektor szereplőivel egyaránt a klímaváltozás elleni küzdelemben
– hangsúlyozta az alelnök. A távirati iroda összefoglalója szerint Kandrács Csaba kiemelte: Európában elsőként a magyar jegybank hivatalosan is zöldmandátumot nyert, a módosított MNB-törvény a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot kifejezett feladatkörévé tette.
Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója a klímaváltozás monetáris politikai vonatkozásairól és a Zöldotthon program úttörő szerepéről beszélt – foglalta össze közleményében a jegybank. A jegybankoknak világszerte egyrészt azért kell vezető szerepet vállalniuk a zöldgazdaságra átállásban, mert a változások előmozdítása rendkívül költséges, másrészt a folyamat veszélyt jelent a központi pénzintézetek számára céljaik elérésében – mutatott rá az igazgató. Utalva rá, hogy a következő tíz évben, becslések alapján, hétbillió dollár összegű befektetésre lesz szükség az infrastruktúra-fejlesztés területén. A szélsőséges időjárás óriási károkat okozhat az ingatlanokban, járművekben, amelyek adott esetben hitelek biztosítékát képezik; a változó szabályozások vagy az ügyfél viselkedése ellehetetleníti a kölcsönök visszafizetését – jegyezte meg a szakember a pénzügyi rendszert érintő kockázatokat részletezve.
A rendezvényen felszólaltak az Európai Beruházási Bank, az Ázsiai Fenntartható Pénzügyek Intézet, és az EU Taxonómiáját kidolgozó Sustainable Finance Platform felsővezetői, csak úgy, mint a Cicero, a BlackRock, valamint 2° Investing Initiative és az ENSZ környezetvédelmi programjának magas szintű képviselői.
A hazai hitelintézeti piaci szereplők részéről a Magyar Bankholding Zrt., az Erste Bank Zrt. és az OTP Bank Nyrt. vezetői osztották meg zöld pénzügyi tapasztalataikat a hallgatósággal – tájékoztatott az MNB.
A konferencia részeként a pénzügyi szervezeteknek szóló zöld pénzügyek díjakat és a tudományos élet kiválóságainak szóló zöld pénzügyi tudományos díjakat is átadták. Az MNB a zöldbank díj elbírálásakor a zöld hitelkihelyezések mértékét, az intézmények által birtokolt zöldkötvény-portfóliót, valamint azt vette figyelembe, hogy mekkora a klímaváltozás okozta kockázatoknak való kitettségük. A zöldbiztosító és -pénztár díj, valamint a zöld befektetési alapkezelő díj esetében pedig az intézményeknél elérhető, fenntarthatósági (ESG) szempontokat érvényesítő alapok, portfóliók számát, valamint az azokban kezelt vagyon mértékét vették alapul.
A zöld pénzügyek díj bíráló bizottsága a zöldbank díjat az MKB Bank Zrt.-nek ítélte. A zöldbiztosító és -pénztár díjat az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. kapta, illetve a zöld befektetési alapkezelő díjjal az Erste Alapkezelő Zrt. zöld tevékenységét ismerték el. A zöld pénzügyi tudományos díjakat egy, a Monetáris Tanács egyes tagjaiból és a testületen kívül álló tudósokból álló grémium ítélte oda.
A nemzetközi zöld pénzügyek életműdíjat Josino Naojuki, a tokiói Keio Egyetem emeritus professzora kapta, akinek munkássága áttörő eredményeket hozott a zöld pénzügyek tudományos kutatása területén. A zöld pénzügyi tudományos nagydíjjal Naffa Helenát jutalmazták, akinek kiemelkedő publikációs tevékenysége több zöld pénzügyi kutatási területen is mintaértékű a magyar kutatóközösség számára.
A zöld pénzügyi talentum díjjal Molnár Kata kutatói tevékenységét ismerték el, amelynek egyik különleges értéke a nemzetközi és projektalapú szemlélet. A szakember a vízgazdálkodás klímaváltozáshoz való alkalmazkodására, valamint a befektetési portfóliók és gazdasági szektorok vízkockázati elemzésére, mint a környezeti kockázatok egyik legsürgetőbb területére hívja föl a figyelmet.
A zöld pénzügyi kutatási kezdeményezés díját pedig Parádi-Dolgos Anett kutatócsoportja nyerte el. A team a hazai agráriumban dolgoz ki olyan „green finance” megoldásokat, amelyek közvetlen és komoly hatással lehetnek a hazai gazdaságra és bankrendszerre fenntarthatósági szempontból.
