– Hazánkban, Európában és világszerte egyaránt felfutóban a zöldhitelezés és a zöld kötvénypiac, egyre inkább megjelenik a kockázatkezelésben a klíma- és egyéb fenntarthatósági szempontrendszer, az ESG-szemlélet, de még sok a teendő, hogy a pénzügyi rendszer finanszírozóként tudja támogatni a karbonsemlegességi törekvéseket – hangzott el az MNB zöld pénzügyi konferenciáján. Kandrács Csaba, az MNB alelnöke előadásában bemutatta a jegybank klímastressz tesztjét, amely szerint – világszerte és hazánkban egyaránt – a banki hitelállomány minősége érdekében is fontos lenne a mielőbbi, rendezett átállás a karbonsemleges gazdaságra.
Az MNB úttörő kíván lenni a térségen belül és egész Európában a pénzügyi rendszer zöldítésében, kész együttműködni a pénzügyi és a nem pénzügyi szektor szereplőivel egyaránt a klímaváltozás elleni küzdelemben
– hangsúlyozta az alelnök. A távirati iroda összefoglalója szerint Kandrács Csaba kiemelte: Európában elsőként a magyar jegybank hivatalosan is zöldmandátumot nyert, a módosított MNB-törvény a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot kifejezett feladatkörévé tette.
Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója a klímaváltozás monetáris politikai vonatkozásairól és a Zöldotthon program úttörő szerepéről beszélt – foglalta össze közleményében a jegybank. A jegybankoknak világszerte egyrészt azért kell vezető szerepet vállalniuk a zöldgazdaságra átállásban, mert a változások előmozdítása rendkívül költséges, másrészt a folyamat veszélyt jelent a központi pénzintézetek számára céljaik elérésében – mutatott rá az igazgató. Utalva rá, hogy a következő tíz évben, becslések alapján, hétbillió dollár összegű befektetésre lesz szükség az infrastruktúra-fejlesztés területén. A szélsőséges időjárás óriási károkat okozhat az ingatlanokban, járművekben, amelyek adott esetben hitelek biztosítékát képezik; a változó szabályozások vagy az ügyfél viselkedése ellehetetleníti a kölcsönök visszafizetését – jegyezte meg a szakember a pénzügyi rendszert érintő kockázatokat részletezve.
