A tőzsdéken és a kriptodevizák piacán múlt hét közepén több napig tartó árfolyamesés alakult ki azt követően, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed decemberi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyve nyilvánosságra került. A befektetők azért fokozták eladásaikat, mert kiderült, hogy a Fed a tervek szerint az eszközvásárlási program kivezetése után rögtön meg is kezdi a program során a piacra bocsátott óriási összeg visszavonását, hogy így is fellépjen az infláció ellen.
A többnapos esés megijesztette azonban Jerome Powellt, akit Joe Biden amerikai elnök újabb ciklusra jelölt a Fed élére, ezért kongresszusi meghallgatáson vett részt,
ahol máris korrigálta a többletpénz visszavonásának kezdeti időpontját: most nem az eszközvásárlási program márciusi befejezése utáni időszakot jelölte meg, hanem csak annyit mondott, hogy valamikor az év folyamán.
A tőzsdéken erre máris emelkedés indult, kérdés persze, hogy hosszabb távon hogy kezeli ezt a helyzetet a Fed, hisz a tőzsdei árfolyamokat nem lehet akármeddig fenntartani, különösen, ha azok fedezetlen, és ezért visszavonni szánt pénzekből emelkedtek magasra.
Ezzel a dilemmával az intézmény más 2018 végén is szembekerült, amikor a korábban lezárult eszközvásárlási program során a piacra került pénz kivonását kezdték meg, és ez jelentős zuhanást okozott a piacokon. A visszavonást pár hónapon belül le is állították, ezt azonban akkor megtehették, hisz nem volt magas az amerikai infláció: nagyjából a jegybanki célszint közelében, két százalék körül alakult. Most azonban egész más a helyzet: decemberre hét százalékra nőtt az infláció mértéke az egy évvel korábbi szinthez képest, amire utoljára 1982-ben volt példa. Ez volt a második olajválság ideje, amikor a Fed igen szigorú monetáris politikával megkezdte a korábban tíz százalék fölötti infláció leszorítását, ami akkor a tőzsdei árak visszaesésével is együtt járt: a piac épp 1982-ben érte el mélypontját, ahonnan aztán az ezredfordulóig tartó páratlan fellendülés kezdődött.
A tőzsdei árak esése persze néha elkerülhetetlen, hisz a piac a kereslet-kínálat változásának megfelelően hullámzik rövid és középtávon, és ebbe tartósan nem lehet beavatkozni, mivel ez csak fedezetlen pénzzel biztosítható, ami egy idő után óhatatlanul inflációhoz vezet. A tőzsdei árak esése nem feltétlenül veti vissza a gazdaságot, ahogy a 2000–2003 közötti eső trendnek sem volt ilyen hatása, de látszik, hogy
az újrázó Fed-elnök szeretné legalább tompítani az esetleges árzuhanást.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kerem Yucel)