– A fiskális és monetáris politika sokat változott nyár óta, nőtt az összhang?
– Egyértelműen javult a két gazdaságpolitikai ág koordinációja, divergencia helyett konvergencia a jellemző. A jegybank, helyesen, 2021. október vége óta gyorsította a kamatemeléseket, és kivezette a hitelezési és eszközvásárlási programjait. A kamatok emelkedésére az infláció leküzdése miatt igen nagy szükség van. Eközben a fiskális politika 755 milliárd forinttal csökkentette az ez évi állami beruházásokat, így az idei költségvetési hiány a GDP öt százaléka alá csökken.
A nemzetközi pénzügyi környezet kedvezőtlenné válása a monetáris után elhozta a fiskális korrekciót is. Véget ért a pénzbőség és az alacsony kamatok kora. A monetáris és fiskális politika valójában normalizálódik.
– Az állam szabályozói beavatkozása viszont egyre erősebb. Erre miért van szükség?
– A szabályozó állam szerepe az elmúlt évben felértékelődött, aminek célja a családok és a kis- középvállalatok megvédése a negatív költségsokkoktól, előre nem várt átmeneti árkilengésektől. Erre jó példa a hiteltörlesztési moratórium, a Szép-kártya felhasználhatóságának módosítása, az építőalapanyag-biztonság megteremtése, az energiaár-szabályozás vagy a kamatstop. A moratórium átmenetileg felfüggesztette a hitelek törlesztését, így sok családnak és vállalkozásnak segített a válság közepette. Ősztől a harmadik, kivezető szakaszban már csak a rászorultak maradhattak bent. A Szép-kártya felhasználásának módosítása, a zsebek átjárhatósága és a hideg élelmiszerek vásárlásának engedélyezése a kártyán felgyülemlett pénzeket szabadítja ki és célzottan fogyasztás formájában, gyorsan a gazdaságba juttatja. Nyáron az építőalapanyag-ipar problémáit exportregisztrációval és extra bányajáradék kivetésével kezelte a kormány. Ősszel az energiaválságra válaszul fenntartotta a lakosság részére a „rezsicsökkentett” gáz- és áramárat, biztosította a kisvállalkozók és önkormányzatok részére a „rezsicsökkentett” áramárat, és üzemanyag-ársapkát vezetett be. A tavalyi év végén pedig kamatstoppal megakadályozta a lakossági jelzáloghitelek törlesztőrészleteinek emelkedését.