Múlt héten a főbb tőzsdeindexek hét-nyolc százalék körüli esést szenvedtek el, ami a legnagyobb heti gyengülés 2020 márciusa óta, amikor az akkor még új és ismeretlen vírus elterjedése pánikszerű eladásokat váltott ki a részvénypiacokon. Ráadásul
a mostani gyengélkedés már ennek az évnek az első napjaiban elkezdődött, így az idei visszaesés mértéke már elég tekintélyes.
A legfontosabbnak tartott tőzsdeindex, az amerikai S&P 500 el is érte a kétszáz napos mozgóátlagot (az előző kétszáz kereskedési nap záróértékének számtani átlagát). Ezt a szintet igen fontosnak tartják nemcsak az elemzők, de a komolyabb intézményi befektetők is: ha hosszú idő után esik az index az érték alá, általában hajlanak arra, hogy eladásaikat fokozzák.
A mostani helyzet érdekessége az, hogy a járvány első szakaszát követően a piacra bőségesen áramló jegybanki pénzeknek köszönhetően meredek emelkedésnek indultak az árfolyamok, és 18 hónap alatt igen nagyot ugrottak, az említett S&P 500 index például harminc százalékot. Ilyen meredek emelkedés az elmúlt negyven évben többször is volt a piacon: az esetek egy részében az első nagyobb visszaesésnél a komoly technikai szint megtartotta az indexet, de kiegyensúlyozottabb időszak következett, ami oldalazást vagy lassú emelkedést jelentett. Más esetekben a kritikus szint alá került az index, és volt, hogy kisebb esés után visszatért fölé, de például a 2000. évi tetőzés után olyan hosszú eső időszak következett, hogy az index két és fél évig nem is került újra a kétszáz napos mozgóátlag fölé.
A mostani helyzet ugyanakkor ijesztően hasonlít az 1987-es esetre, amikor a szint elesése után az index mintegy két nap alatt visszaadta az egész trend alatt szerzett nyereségét, csaknem harmincszázalékos zuhanással. Ehhez hasonló máskor sosem történt, és azóta be is vezettek olyan intézkedéseket, amelyek szélsőséges ármozgás esetén lépnek életbe, például a kereskedés átmeneti, rövid ideig tartó felfüggesztése.
Így hasonló összeomlás ilyen rövid idő alatt nem valószínű, ugyanakkor előfordulhat, hogy rég nem látott zuhanás alakul ki. Ennek oka lehet, hogy a kritikus szintnél egyszerre dönt úgy a befektetők többsége, hogy ideje eladni, mielőtt még a teljes, majdnem kétéves nyereség leolvadna, így olyan túlkínálat alakul ki, amelyre csak jóval alacsonyabb árakon van kereslet.
A január óta tartó esést teljes mértékben indokolja, hogy a nagy jegybankok gyors ütemben szüntetik meg eszközvásárlási programjaikat, melyek során példátlanul sok pénz áramlott a piacra, jelentősen hozzájárulva a páratlan emelkedéshez. Ugyancsak kedvezőtlen a részvények szempontjából a kamatok és az állampapírhozamok emelkedése, mivel a vonzó kockázatmentes hozamok elcsábítják a befektetőket a részvénypiacokról.
Felülteljesítő Budapest. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1,62 százalékos csökkenéssel, 51 325,34 ponton zárt tegnap. A forgalom 15,8 milliárd forint volt, a vezető papírok ára csökkent az előző napi záráshoz képest. Bosnyák Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője azt mondta: egész Európában jelentős mínuszban vannak a tőzsdék, viszont az esés ott sokkal nagyobb, mint a budapesti piacon. Az ötven legnagyobb európai részvény egyike sincs a pozitív tartományban. A tengerentúlon is folytatódik az esés, amit a technológiai részvények vezetnek. Bosnyák Zsolt kiemelte az OTP alig egyszázalékos csökkenését, mivel európai szektortársai több mint öt százalékkal estek hétfőn.
Borítókép: Az utolsó kereskedési nap a frankfurti tőzsdén 2021-ben (Fotó: DPA/Arne Dedert)
