Utolsó esztendejébe fordult idén az egyik legnagyobb hazai adócsökkentő program, a hatéves bérmegállapodás. A kormány 2016 végén hívta tárgyalóasztalhoz a hazai munkaadók és munkavállalók képviselőit, s rövid úton meg is állapodott velük arról, hogy ha ütemesen emelkednek idehaza a keresetek, akkor érezhetően csökken a vállalkozások közterhe. Az egyezségben rögzített vállalások január 1-jétől megvalósultak, így a Mediaworks Hírcentruma arra kérte az adóügyi államtitkárt, vonja meg az első öt esztendő mérlegét.
– Az elmúlt időszak több fontos tanulsággal is szolgált – kezdte értékelését Izer Norbert (képünkön), ezek összegzése előtt felidézte a folyamatot. Mint mondta,
a megállapodás 2016 novemberében született meg, akkor 27 százalék volt az úgynevezett szociális hozzájárulási adó (szocho), és további másfél százalékot tett ki a szakképzési hozzájárulás. Az átlagbér pedig havi bruttó 270 ezer forint körüli mozgott.
A szochót már a következő évben 22 százalékra csökkentette a kormánytöbbség, újabb vágás után 2018-ban 19,5 százalék volt az adóteher, a következő esztendőben pedig újabb két százalékpontot faragtak belőle. – Az adócsökkentés azért haladhatott ilyen ütemben, mert a vállalkozók nagy tempóban emelték az alkalmazottaik bérét. Ezt azért is tehették meg, mert egyre csökkent a bérre rakódó adó – magyarázta az összefüggéseket az államtitkár, majd felidézte: a szocho 2019-es csökkentésének például az volt a feltétele, hogy a reálbérek hat százalékkal növekedjenek. Az elvárás teljesült, s kezdetben jó kilátásokat tartogatott a 2020-as esztendő is. – Mint annyi mindent, a koronavírus-járvány az adócsökkentés forgatókönyvét is érintette, a tehermérséklés azonban nem maradt el. 2020-ban újra jelentősen megvágtuk a munkáltatók adóját, viszont a lépés akkor már nem a gazdasági növekedés fenntartását szolgálta, hanem a válság kezelését. Azt, hogy minél kevesebben veszítsék el a fizetésüket, az állásukat – idézte fel Izer Norbert. Hozzátette:
idén ismét számottevő mérséklés következett. – Jelenleg 13 százalék az elvonás, és év elején megszűnt a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás – mondta.
– A baloldal egyes megszólalói – például Surányi György volt jegybankelnök – éppen amiatt kárhoztatják a kormányt, hogy túl gyors a béremelkedés. Ez szerintük nem tesz jót a gazdaságnak – vetettük közbe.