Bár az időjárás még tartogathat télies fordulatot, a gazdálkodók már a tavaszi vetés előkészítésén dolgoznak. A termőföld megmunkálása mellett elindult a tavaszi kalászos vetőmagok értékesítése is.
A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai szerint elegendő mennyiségű és minőségű tavaszi árpa és zab vetőmagot vethetnek hamarosan a gazdálkodók.
Takács Géza, a szervezet elnöke szerint a múlt évi tavaszi kalászos vetőmag szaporító területeknél jelentős kiesés nem történt és a hektáronkénti termés, mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő. Ennek köszönhetően várhatóan egyik fajtából sem lesz hiány a hazai piacon. Az árpa mellett a zab esetében is elegendő lesz a vetőmagkészlet és minőségi problémákra sem számít a szakmaközi szervezet elnöke.
Takács Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a gabonapiacon tapasztalható jelenlegi magas felvásárlási árak hatására várhatóan emelkedni fog az árpa termőterülete az országban. A sikeres termesztés feltétele ugyanakkor a megfelelően elvégzett korai és optimális minőségű vetés, amelyet az időjárás alapvetően befolyásol majd. – A kedvező idei termésnek a vetőmagok szempontjából nincs akadálya, minden fajtából kiváló minőségű vetőmagok állnak rendelkezésre – emelte ki a szervezet elnöke.
Az árpa termesztésével foglalkozó gazdálkodók a múlt évben kiváló eredményeket értek el. A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott jelentés szerint a múlt évben történelmi rekordtermést ért el az árpa termésmennyisége. A termelők ugyanis több mint 200 ezer tonnával több, összesen 1,7 millió tonnát takaríthattak be.
A hektáronkénti 6,4 tonnás termésátlag minden idők legmagasabb értékét jelenti.
Búzát mintegy 891 ezer hektárról takarítottak be a gazdálkodók, ami visszaesést jelent a korábbi évekhez képest, ennek ellenére az országos termésmennyiség elérte az 5,3 millió tonnát. A legtöbb búza Békés, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében termett. Az átlaghozamot illetően a tavalyi, országos, hektáronkénti 6 tonna minden eddigi rekordot túlszárnyalt, 9,1 százalékkal haladta meg az előző évit, és közel 12 százalékkal az elmúlt öt év átlagát.
A termelők az árakra sem panaszkodhattak, a KSH adatai szerint a búza tonnánkénti felvásárlási ára elérte a 72 ezer forintot, a szántóföldi növénytermesztők így az előző évinél 32 százalékkal magasabb áron értékesíthették a terményt.
Míg egyes terményeknek kedvezett a múlt évi időjárás, a kukoricatermés a szokásosnál jóval gyengébbre sikerült. A szárazság alaposan rányomta a bélyegét a termésre. Bár az előző évinél 6,3 százalékkal nagyobb területen vetettek kukoricát a gazdák – így ismét egymillió hektár fölé emelkedett a vetésterület nagysága –, a betakarított termés 25 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, s az elmúlt öt év átlagától is 22 százalékkal maradt el. A szerény terméseredményeket az árak némiképp kompenzálni tudták. A világpiacon végbemenő áremelkedést a kukorica piaca is megérezte. A KSH által összesített adatok alapján egy tonna kukorica tavaly átlagosan 71 ezer forintért kelt el hazánkban, ami jelentős, mintegy 45 százalékos drágulásnak felel meg a 2020-as szinthez képest.
Az előzetes adatok alapján a zöldségfélék közül a két legnagyobb területtel rendelkező csemegekukorica és zöldborsó terméseredményeit is negatívan befolyásolta a vetés után beköszöntő hideg időjárás, majd az azt követő forróság. Csemegekukoricából több, mint 9 százalékkal termett kevesebb, mint egy évvel korábban, összesen 465 ezer tonnát takaríthattak be a gazdálkodók. Bár a borsó mennyisége nagyjából megegyezett a 2020-as terméseredménnyel, a 90 ezer tonnát ugyanakkor az előző évinél 7,4 százalékkal nagyobb területen érték el a gazdák.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
