A termelők az árakra sem panaszkodhattak, a KSH adatai szerint a búza tonnánkénti felvásárlási ára elérte a 72 ezer forintot, a szántóföldi növénytermesztők így az előző évinél 32 százalékkal magasabb áron értékesíthették a terményt.
Míg egyes terményeknek kedvezett a múlt évi időjárás, a kukoricatermés a szokásosnál jóval gyengébbre sikerült. A szárazság alaposan rányomta a bélyegét a termésre. Bár az előző évinél 6,3 százalékkal nagyobb területen vetettek kukoricát a gazdák – így ismét egymillió hektár fölé emelkedett a vetésterület nagysága –, a betakarított termés 25 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, s az elmúlt öt év átlagától is 22 százalékkal maradt el. A szerény terméseredményeket az árak némiképp kompenzálni tudták. A világpiacon végbemenő áremelkedést a kukorica piaca is megérezte. A KSH által összesített adatok alapján egy tonna kukorica tavaly átlagosan 71 ezer forintért kelt el hazánkban, ami jelentős, mintegy 45 százalékos drágulásnak felel meg a 2020-as szinthez képest.
Az előzetes adatok alapján a zöldségfélék közül a két legnagyobb területtel rendelkező csemegekukorica és zöldborsó terméseredményeit is negatívan befolyásolta a vetés után beköszöntő hideg időjárás, majd az azt követő forróság. Csemegekukoricából több, mint 9 százalékkal termett kevesebb, mint egy évvel korábban, összesen 465 ezer tonnát takaríthattak be a gazdálkodók. Bár a borsó mennyisége nagyjából megegyezett a 2020-as terméseredménnyel, a 90 ezer tonnát ugyanakkor az előző évinél 7,4 százalékkal nagyobb területen érték el a gazdák.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!