– A december 30-án leadott magyar stratégiai terv egyensúlyt termet a magyar versenyképességi elképzelések és az európai uniós zöldelvárások között, a kormány által megemelt nemzeti társfinanszírozás pedig lehetővé teszi ennek megvalósítását – jelentette ki Feldman Zsolt.
Az Agrárminisztérium államtitkára a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács konferenciáján azt mondta: a stratégiai tervben mintegy 480 milliárd forintot különítettek el az élelmiszeripar támogatására, ez az összeg jelentősen hozzájárulhat az ágazat modernizációjához és a feldolgozott termékek hozzáadott értékének növeléséhez.
Feldman Zsolt szerint ezek a fejlesztési források a hazai tejipar esetében kulcsfontosságúak lesznek ahhoz, hogy azokban a termékkategóriákban, amelyekben ma még az import dominál – például a félkemény sajtok, az ízesített tejek vagy a joghurtok piacán –, növelni tudjuk a hazai termékek arányát. – A tervek szerint a források biztosítása folyamatos lesz, a 2027-ig tartó időszakban ütemezett pályázati megnyitást szeretnénk biztosítani, hogy valamennyi gazdálkodó és vállalkozás a támogatáspolitikára építve meg tudja valósítani a fejlesztési terveit. Így javulhat a piaci pozíciójuk, és így lesz erősebb és versenyképesebb a magyar tejágazat is – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
A tejelőszarvasmarha-tartóknak járó támogatásokkal kapcsolatban jelezte: bár az európai uniós zöldstratégiák számos ponton szigorítanák többek között az állattartás feltételeit is, ezek jogszabályi erővel egyelőre nem bírnak, így az előttünk álló években sem kell szigorodó feltételrendszerre készülni.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a konferencián arról beszélt, hogy a 2027-ig szóló vidékfejlesztési programhoz kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás mértéke óriási lehetőséget jelent a hazai élelmiszer-gazdaság számára. – A cél, hogy versenyképes, jó ár-érték arányú termékeket tudjunk előállítani. Ez a program alkalmas lehet arra, hogy akár a joghurtok vagy a feldolgozott hústermékek esetén is megteremtsük a polcra jutási lehetőséget – hívta fel a figyelmet a NAK elnöke.
Megjegyezte: fontos lenne, hogy a hazai kiskereskedelmi láncok egyre szélesebb körben álljanak ki a magyar termékek mellett, és vállaljanak kötelezettséget arra, hogy bizonyos termékek esetében csak hazait forgalmaznak.
Jó példának nevezte, hogy az eddigi két áruházlánc után újabb három kiskereskedelmi szereplő vállalta, hogy boltjaiban csak magyar sertéshúst kínál majd a vásárlóknak. Ez nagy segítséget jelent az európai uniós piaci válság miatt bajba jutott sertésszektornak.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Mészáros János)
