– A gazdaság újraindításának egyik legfontosabb eszközeként jelentek meg tavaly nyáron a Széchenyi-kártya program új, GO! konstrukciói. A gazdaság gyors visszapattanása a nemzetgazdaság főbb számai alapján sikeres volt. Vállalkozói oldalról is ilyen egyértelmű a kilábalás?
– A visszajelzések és a számok egyértelműen azt jelzik, hogy kiemelten fontos szerepe volt a Széchenyi-kártya programnak (SZKP) a járvány miatt kialakult gazdasági krízis kezelésében, majd a kilábalás elősegítésében is. A kereslet óriási volt mind a járvány kezdetekor bevezetett kríziskonstrukciók, mind az újraindítást segítő GO!-termékek iránt. A program ugyanakkor már régóta a nano-, mikro- és kisvállalkozások legfontosabb finanszírozási eszköze. A Széchenyi-kártya azzal a céllal indult 2002-ben, hogy a legkisebb vállalkozásoknak is legyen elérhető olyan kedvezményes hitelkonstrukció, amelyhez egyszerűen és könnyen hozzájuthatnak, illetve szinte bármilyen célra felhasználhatnak. A legkisebb vállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak a hagyományos banki termékek sokszor túl bonyolultak és drágák, míg a bankok jellemzően bizalmatlanok a kisebbekkel. A Széchenyi-kártya programban a kis- és középvállalkozások szinte bármilyen célra igénybe vehetnek állami kamat- és díjtámogatott konstrukciót. Az állami garanciavállalás pedig a bankoknak jelent komoly biztosítékot. A program kezdetektől a vállalkozói szférára épül, a legnagyobb vállalkozói szövetség, a VOSZ és a területi kamarák, valamint a Kavosz irodahálózatán keresztül működik, és a vállalkozói visszajelzések alapján folyamatosan fejlesztjük hiteltermékeinket. A Széchenyi-kártya tehát immár húsz éve egy öntanuló konstrukció, egyúttal bizalmi termék, amely folyamatosan igazodik a piaci igényekhez.
– A gyakorlatban hogyan segítették a Széchenyi-kártya termékei a vállalkozások talpon maradását?
– A koronavírus nem vethető össze a korábbi gazdasági válságokkal. Megjelenését követően 2020 tavaszán ez gyorsan világossá vált. Egy csapásra véget ért az elmúlt hét-nyolc év nyugodt időszaka. A kormányzat már 2020 márciusában figyelmeztetett a pandémia lehetséges, súlyos gazdasági következményeire. Egy hónapunk volt arra, hogy a magyar vállalkozóknak valós segítséget jelentő termékeket dolgozzunk ki. Folyamatosan fejlesztünk, ezért sem estünk kétségbe, azt már csak a vállalkozások miatt sem tehettük volna meg. A bizonytalanság és a rövid idő ellenére elsőként április 25-én az agráriumban, majd május 1-jétől a vállalkozói tevékenységek minden területét lefedően is megjelentek a Széchenyi- kártya Plusz krízistermékei. Komolyan tudtunk reagálni a vállalkozásokat is érő sokkra és erre nagy szükség is volt. Akkor a munkahelyek megtartása és a likviditás megőrzése volt a legfontosabb a korlátozások miatt bevételük jelentős részétől elesett vállalkozásoknak. Viszont a vakcina megjelenése és a növekvő átoltottság világszerte lehetővé tette már 2021 nyarára a gazdaság újraindítását és a korlátozó intézkedések lazítását; az újraindulás mára szemmel látható.
– Említette, hogy az SZKP-termékek öntanulók. Ez pontosan mit jelent?
– Szeretem ezt a kifejezést, mert valóban így igaz. Hitelkonstrukcióink rendszeresen módosulnak, finomhangoljuk ezeket a vállalkozók visszajelzései alapján, gyorsan reagálva a világpiaci turbulenciákra. Folyamatos kapcsolatban vagyunk az érintettekkel, az ország csaknem kétszáz pontján működnek regisztrációs irodáink és emellett folyamatosan bővülnek az online ügyintézési lehetőségeink is. Új, módosított hitelként említeném a piaci nehézségek kezelésére pár hete bevezetett új, speciálisan többlettámogatott Agrár Széchenyi-kártyánkat, amely a jelenleg legnehezebb helyzetben lévő sertéstartóknak nyújt segítséget. Ez a folyószámla-típusú hitel számukra nullaszázalékos kamattal, nulla forint díj és nulla költség mellett érhető el. Gyakorlatilag mindenki igényelheti, aki az ágazatban vállalkozik, gazdálkodik. Másik példaként említeném, hogy megszüntettük viszont a munkahely megtartását segítő konstrukciót, hiszen arra jelenleg nincs már szükség, mert a visszapattanás hatására eleve rekordmagasra nőtt a foglalkoztatottság. Az álláshelyek megőrzése helyett pedig inkább azok betöltése okoz nehézséget. Idesorolnám, hogy a Széchenyi Lízing GO!-konstrukcióban korlátoztuk a személygépkocsi-beszerzést azért, hogy a kedvezményes, állami garanciavállalás mellett nyújtott és a költségvetésből támogatott hitelekből ne menedzserautót vagy más, a versenyképesség megtartásához nem elsődleges eszközt vásároljanak a vállalkozók. A turisztikai szektorban bevezetett egyedi hiteltermékkel is a keresletre reagáltunk, ennek fenntartása ugyanakkor még szükséges, elsősorban a budapesti szereplők beindulása lassabb.
– Megugrottak a járvány megjelenése óta az új igénylések?
– A járvány közel két évvel ezelőtti elterjedésétől a tavaly nyári újranyitásig a munkahelyek megtartása és a működés fenntartása volt a legfontosabb, míg az újraindítás után ismét olyan időszak jön, ami kedvez a fejlesztéseknek. Ezt alátámasztják a programon belüli számok is. Az első időszakban beruházási célú hitelt az igénylők nyolc százaléka kért, 92 százalék a likviditás megőrzését segítő konstrukciókat kereste. Az újraindulás elősegítése új elvárásokat támasztott felénk is. A gazdaság gyors, ugyanakkor tartós visszapattanása érdekében a kkv-k beruházásait támogató termékek szerepe vált meghatározóvá. Mára a programban elérik a 48 százalékot a beruházási célú igénylések.
A járvány kezdete óta eltelt 18 hónap alatt összesen 75 ezer vállalkozói igény érkezett, 2300 milliárd forint összértékben. Ebből 52 ezer igénylővel már szerződtünk, összesen 1400 milliárd forint államilag támogatott konstrukcióra. Csak az SZKP GO!- konstrukciókra fél év alatt 33 ezer vállalkozói igény érkezett be. Jelentős tehát az igény a vállalkozók oldaláról. Fontos, hogy a programban részt vevők közel nyolcvan százaléka vidéki vállalkozás. A GO! termékek az idei első fél évben biztos segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak.
– Nálunk sikeres volt az újraindítás, ám a globális gazdaság a vártnál lassabban lábal ki a válságból. Mi várható a következő időszakban?
– Úgy gondolom, januártól léptünk be a Covid-kor harmadik időszakába. A következő időszakra már felrajzolható egy fejlődési pálya. Meglátásom szerint a válságnak még nincs vége, bár remélem már a kivezető úton járunk. Az Európai Unió is érzi még a problémákat, így további fél évvel meghosszabbította a járvány okozta hatások kezelését célzó átmeneti támogatási feltételeket. Ez egy komoly közös munka a szakpolitikával, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal azoknak a gazdaságstratégiai szempontoknak a megvalósításához, amelyekre hazánk is vállalást tett. Jelenleg vizsgáljuk a zöldgazdaság, a körforgásos gazdaság, a technológiai fejlesztések, a bio- és kreatív iparágak támogatására kifejleszthető hiteltermékek létrehozásának lehetőségeit és a szinte minden területre kiterjedő digitalizáció elősegítését is.
– Elhúzódó válságra kell tehát felkészülnünk? Továbbra sem lélegezhetnek fel a hazai vállalkozások?
– Nem ilyen súlyos a helyzet, azonban soha nem volt korábban arra példa, hogy egyszerre szűnjön meg a kereslet és a kínálat és a világon mindenhol egyszerre álljon meg az élet. A Covid–19-válság ezt okozta, mivel az emberek otthon dolgoztak, nem mozdultak ki, de nem is tudták volna hol elkölteni jövedelmüket, mivel nem működött a szolgáltatások jelentős része. A kevesebb megbetegedéssel járó időszakokban pedig az emberek kiszabadultak, és költeni szerettek volna. A kínálat ugyanakkor nem tudott a hirtelen újra megugró keresletre megfelelően reagálni. Példaként említeném a csiphiányt, ami miatt napjainkban akár hónapokat kell várni egy új autóra vagy műszaki cikkre. Hiány lépett fel tehát, ami az árak emelkedéséhez vezetett. Új helyzetekre, új megoldásokkal kell készülnünk. Visszatérve a kérdésére, nem elhúzódó válságra, hanem sokkal inkább egy jelentősebb átalakulásra kell számítanunk, ami kihívásokat, egyben lehetőségeket is kínál számunkra.
– Komoly veszély marad hosszabb távon a fogyasztói árak és a hitelkamatok emelkedése, összességében pedig az infláció?
– Annyi biztos, hogy az üzleti életben az egyik legfontosabb tényezővé mára az infláció vált. Nem lenne reális forgatókönyv ezt figyelmen kívül hagyni, vagy kihagyni a pénzügyi tervezésből. Fontos, hogy nem csupán magyar jelenségről van szó, világszerte gondot okoz az áremelkedés. Fontos megérteni viszont azt is, hogy a nullás hitelek időszakának vége. Az irányadó kamatok elmozdulása is jelzi mindezt. A válságkezelés kiemelten fontos eszköze volt a hitelmoratórium, jelenleg pedig a kamatstop, de tény, hogy vissza kell szokniuk a vállalkozásoknak és a lakosságnak is a magasabb költségű hitelezésre, valamint a fizetési kötelezettségre. A kiszámíthatóság ugyanakkor kiemelten fontos, ezért különösen jelentős szerepe volt és lesz a jövőben is a fix kamatozásnak, ami az SZKP GO! konstrukcióinak alapvetése a vállalkozások fejlődése érdekében.
– Az SZKP GO!-konstrukciók kamatai továbbra is kedvezők maradhatnak?
– Természetesen mi is alkalmazkodunk a piaci folyamatokhoz, ugyanakkor a kiemelt állami kamattámogatásnak köszönhetően messze a piaci kamatozás alatti termékeket tudunk kínálni. Ma egy piaci vállalkozói hitel kamata hét-nyolc százalékról indul, és konstrukciótól függően elérheti a 15 százalékot is. Ezzel szemben januártól az SZKP GO! beruházási hitelek kamata 0,5 százalékról csak fix egy százalékra mozdult el, a likviditást elősegítő hitelek kamata pedig csak fix 2,5 százalék. A jövőben is megbízható partnerei maradunk a vállalkozásoknak, hiszen a járvány kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a szoros együttműködés, a folyamatos párbeszéd az érintettekkel és a kormánnyal megteremti a feltételeit annak, hogy egy hirtelen berobbanó válság szinte azonnali, hatékony eszköze lehessen a Széchenyi-kártya program.
Borítókép: Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
