Uniós szinten egyre kiemeltebb szerepet kap a fogyasztóvédelem. Szükség van arra, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlatok tilalmára vonatkozó szabályozás ne csak a hagyományos értelemben vett árukra és szolgáltatásokra terjedjen ki, hanem a digitális változatokra is. Így, egyebek mellett, az online közvetítőkre, közösségi médiára, online piacokra és alkalmazásboltokra, keresőprogramokra. Ennek érdekében fogadta el az Európai Parlament 2019 novemberében az Omnibusz irányelvet, amelyet átültető hazai jogszabályok idén májustól 28-ától hatályosak. Ezek alapján
módosul a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény is.
Az Európai Bizottság kifejezetten felhívja arra a figyelmet, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelemmel kapcsolatos szabályok olyan gyakorlatokra és termékekre is alkalmazandók, amelyek például algoritmusok, automatizált döntéshozatal és mesterséges intelligencia használatával járnak. Így a tisztességtelen gyakorlatok tilalmára vonatkozó iránymutatás egy jelentős része az online terek átláthatóságát növelő régi és új szabályokat értelmezi – mutatnak rá a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda szakértői.
Nem is gondolnánk, mennyire fontos kérdés, hogy magánszemély vagy kereskedő-e az eladó. Leginkább azért, mert ha az online platformon vásárló fogyasztó nem kereskedőtől vásárolja a terméket, akkor nem élhet a fogyasztóvédelmi szabályokból eredő fogyasztói jogaival.
Az új szabályozás értelmében ezért az online piacok esetében mindig fel kell tüntetni, hogy akitől a fogyasztó vásárol, kereskedő-e vagy sem. Ahogyan ugyancsak alapvető, a fogyasztókat jelentősen védő új szabály, hogy amennyiben a vevő keresést végez a honlapon, az online kereskedőknek jeleznie kell, melyek voltak a találatok rangsorolásának fő paraméterei.
Így például az ár, a távolság vagy éppen a fogyasztói értékelések. Ez azért lényeges, mert a keresőmotorok eredményei között akár fizetett reklámot is szerepeltethetnek, vagy javíthatják a termékek rangsorolását egyéb felértékelő felhasználói vélemények.
A törvény most már nevesítve is kiemeli, tilos a termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékeléseket közzétenni akár úgy, hogy hamis értékeléseket publikálnak, például lájkok vásárlásával vagy úgy, hogy kiszűrik csak a pozitív értékeléseket
– utal rá Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.
Emellett legalább ilyen fontos a manipuláció, vagyis a fogyasztók befolyásolását lehetővé tévő módszerek kiszűrése. „Ide tartozhat például a honlapon a fontos információk eltakarása vagy a becsapós kérdések és kétértelmű nyelvezet használata. Ezek az információt érthetetlenné vagy kétértelművé teszik” – említ konkrét eseteket Miks Anna, az ügyvédi iroda versenyjogi vezetője.
Továbbá idesorolható még az úgynevezett „sötét minták” veszélye is: ezek kifejezetten az érzelmekre ható kereskedelmi trükkök, amelyekkel a kereskedő jelentős nyomást gyakorol a fogyasztóra. Például azzal a figyelmeztetéssel, hogy a termék már csak nagyon korlátozott ideig vásárolható meg.
Végül, de nem utolsósorban, most először tér ki az uniós szintű jogforrás az „influenszer marketing” kérdésére, amikor a digitális piac szereplői nem jelzik előzetesen, hogy bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat ellenszolgáltatás fejében tesznek közzé bejegyzéseikben.
Borítókép: Online vásárlás (Fotó: Bach Máté/Magyar Nemzet)
