Roham indult a csokért tavaly

Soha nem volt annyira népszerű a csok és a falusi csok, mint mostanában. A múlt esztendő tavasza óta negyedévente 10-12 ezer szerződést kötnek az állammal az új vagy felújított otthonra vágyó családok – erről számolt be a Mediaworks Hírcentrumának kérdésére a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András szerint április 3-án a szavazópolgárok arról is döntenek, hogy még több családtámogatást, még több otthonteremtési támogatást szeretnének, vagy jöjjön vissza a Gyurcsány-féle rombolás, megszorítás.

– A baloldalon a jelek szerint elnézték a naptárat. Magyarországon akkor volt legutóbb egyre mélyülő lakhatási válság, amikor 2009-et írtunk és Gyurcsány Ferencnek hívták a miniszterelnököt – így reagált a szociális, lakásügyi krízisről szóló baloldali kampányszlogenekre a pénzügyminiszter helyettese. Ennek kapcsán Tállai András államtitkár a Mediaworks Hírcentrumának nyilatkozva körbejárta az elmúlt évtized lakásügyi kihívásait.

Megszorítás és devizahitel

– Ahhoz, hogy reálisan megítélhessünk, hová jutottunk el ebben a kérdésben, tudni kell, honnan indultunk – kezdte a miniszterhelyettes, majd felidézte, hogy az első Orbán-kormány otthonteremtési programjával több százezer család tudott javítani saját lakáskörülményein.

Aztán jöttek a szocialisták, vagyis jórészt azok, akik ma megélhetési válságról sopánkodnak, és 2003 közepétől szigorították a lakástámogatások feltételeit, korlátozták a lakáshitelek után járó adókedvezményt, amit 2007-ben meg is szüntettek. Végül Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezérletével 2009-ben eltörölték a szocpolt és a kamattámogatásokat, lényegében ki is végezve az egész otthonteremtési rendszert. Aki pedig akkoriban otthont szeretett volna teremteni a családjának, azt devizahitelbe kényszerítették, ám mivel Gyurcsányék a válságban magukra hagyták az adósokat, erre több mint egymillió család otthona ment rá

– fogalmazott Tállai András. – De beszélhetünk a baloldalon oly sokat emlegetett bérlakásépítésről is – folytatta, megemlítve, hogy az első Orbán-kormány hatvanmilliárd forintból 12 ezer bérlakást épített, s a program egészen addig élt, amíg Gyurcsányék meg nem szüntették.

Forrás: Pénzügyminisztérium

– A saját lakásra vágyóknak 2015 közepén nyílt új lehetőség, akkor indult el a családi otthonteremtési kedvezménnyel, vagyis a csokkal az állami támogatások új korszaka – tért át az államtitkár az elmúlt évek intézkedéseire. Mint mondta, 2015. július 1. és 2021. december vége között több mint kétszázezer kérelmet fogadott be az állam, összesen majdnem 660 milliárd forint értékben. A csok keretei között ebből 152 ezer család szerződött le 450 milliárd forintra, a falusi csokkal pedig további huszonhatezer család jutott hozzá több mint 140 milliárd forinthoz. – Az eddigi számok is tekintélyt parancsolók, ráadásul az érdeklődés éppen tavaly volt a legnagyobb – jegyezte meg Tállai András.

A csokot és a falusi csokot is egybeszámítva az utolsó három negyedévben mindannyiszor meghaladta a tízezret a megkötött szerződések száma.

Összetett rendszer

Kérdésünkre, miszerint indokolhatja-e a rohamot, hogy egyre közelebb kerülünk a soron következő ország­gyűlési választás napjához, a miniszterhelyettes azt mondta: a kormány világossá tette, hogy a családtámogatás megmarad, mi több, bővülni fog.

Ehhez képest a baloldal már most is megszorításokat emleget, és továbbra is túlzónak tartja a családoknak nyújtott lehetőségeket. A baloldal egyszer már megmutatta, hogy egy tollvonással képesek megszüntetni az otthonteremtési rendszert, most is simán megtennék

– fogalmazott az államtitkár.

Visszakanyarodva az elmúlt időszak eredményeinek ismertetéséhez, az államtitkár megjegyezte: a családtámogatások rendszere messze nem csak a csokból és a falusi csokból áll, az elmúlt évek intézkedései mára összetett rendszerré fejlődtek.

Elérhető például az adó-visszatérítési támogatás, s nemcsak a városokban, hanem számos faluban is. Ilyen címen több mint százmilliárd forint jutott a családokhoz. Eközben a lakáscélú kölcsöntartozással rendelkező, további gyermeket vállaló családoknak törlesztési támogatást nyújt a kormány, az erre fordított állami kiadás elérte a 63 milliárd forintot. Ezek mellett tavaly január óta újra él az ötszázalékos kedvezményes lakásáfakulcs, a gyermekes családok pedig áfamentesen vásárolhatnak új lakást. További kedvezmény, hogy a csokot igénylő családoknak a megvásárolt lakásuk után illetékmentesség jár.

Emellett a lakáscélú jelzáloghitel-tartozások csökkentéséhez nyújtott támogatás igénybevételének lehetőségei is szélesedtek, mégpedig úgy, hogy egyszerre fennálló, több hiteltartozásra is érvényesíthető a támogatás. A miniszterhelyettes szóba hozta még a múlt év elején útjára indított otthonfelújítási programot, aminek segítségével több százezer család újíthatja fel, korszerűsítheti lakását.

A választás tétje

A múlt és a jelen összevetése alapján nyilvánvaló, hogy az áprilisi választás egyik legfontosabb tétje itt, a családtámogatásoknál ragadható meg. A Fidesz–KDNP-kormány ajánlata világos: kormányzati támogatás szinte minden élethelyzetre

– fogalmazott Tállai András. – Ehhez képest – fűzte hozzá – Gyurcsányéknak az otthonteremtés csak ellenzékben fontos, kormányon építés helyett kizárólag rombolni tudnak, és csupán megszorításokra képesek. A baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint túl sok pénzt kapnak a középosztálybeli családok, ezt a gyurcsányi szöveget már jól ismerjük.

Az államtitkár szerint áprilisban a szavazópolgárok egyértelműen kifejezhetik, melyik politikai hozzáállás vonzóbb a számukra.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Unsplash)