Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások áremelési és inflációs várakozásait vizsgálta.
A felmérés során 350 hazai, legalább húsz főt foglalkoztató vállalkozás válaszolt azzal kapcsolatban, hogy terveznek-e áremelést, ha igen, milyen mértékűt,
milyen tényezők teszik szükségessé az áremelést, valamint hogy a jelenleg tapasztalható infláció milyen hatással lesz a várható forgalomra és nyereségre.
A válaszadó cégek csaknem háromnegyede (72 százalék) véli úgy, hogy árat fog emelni a közeljövőben. Az áremelést tervező vállalkozások csaknem fele (49 százalék) 6– 10 százalékos, valamivel több mint negyedük (27 százalék) 1– 5 százalékos, 13 százalékuk pedig 11– 15 százalékos emeléssel számol –
az építőipari cégekre jellemzőbb a magasabb, a kereskedelmi vállalkozásokra az alacsonyabb áremelés.
A válaszadó vállalkozások csaknem fele (48 százalék) egy hónapon belül, további 36 százalékuk pedig egy-három hónapon belül fogja végrehajtani az áremelést. Három hónapon belüli áremeléssel számol a feldolgozóiparon kívül minden más ágazatnak szinte a teljes egésze (89-95 százalék). Az alapanyag- és anyagköltségek árának növekedése (79 százalék), a munkaerőköltségek (72 százalék) és az energiaárak (60 százalék) a vállalkozások több mint fele szerint nagyon vagy teljes mértékben meghatározzák az áremelést.
A válaszadók több mint fele, 62 százaléka véli úgy, hogy a jelenleg tapasztalható infláció nem lesz hatással a 2022-es forgalmára. Ágazati szinten az építőiparban számítanak legnagyobb arányban csökkenésre (24 százalék), ellenben
a kereskedelemben kiemelkedően magas azon cégek aránya, melyek kifejezetten forgalomnövekedésre számítanak (39 százalék).
A külföldi (rész)tulajdonban álló vállalkozások forgalma kevésbé kitett az inflációs nyomásnak, közel négyötödük (78 százalék) nem vár semmilyen változást. A válaszadók közel fele (47 százalék) szerint a jelenleg tapasztalható infláció nem lesz hatással a 2022-es nyereségességére, 31 százaléka szerint viszont kis mértékben csökkenteni fogja azt. A feldolgozóiparban (49 százalék) és az építőiparban (50 százalék) számítanak legnagyobb arányban a cégek a nyereségesség csökkenésére, míg a kereskedelmi és az egyéb gazdasági szolgáltatást végző vállalkozások valamivel több mint fele nem számol semmilyen hatással.
Az építőiparban a megrendelések csökkenésétől tartanak (Fotó: Teknős Miklós)
