A háború világszerte növeli az inflációt

Az Ukrajnában zajló harcok két és fél százalékkal növelik a pénzromlást, továbbá több mint egy százalékkal visszavetik a gazdasági növekedést – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéséből.

Lubmin, 2019. prilis 1. Munksok dolgoznak az orosz fldgzt Ukrajna s Lengyelorszg megkerlsvel Nmetorszgba szllt szaki ramlat-2 gzvezetk fogadllomsnl a nmetorszgi Lubminban 2019. mrcius 26-n. Finnorszg partvidknl 2018 szeptemberben kezddtt meg az Oroszorszgot Nmetorszggal sszekt fldgzvezetk tengeri szakasznak lefektetse. Az szaki ramlat-2 egy 9,5 millird eurs projekt, amelynek keretben kt j, sszesen vi 55 millird kbmter szlltsi kapacits vezetkkel bvtik a Balti-tenger fenekn hzd szaki ramlatot, amelynek vezetke az oroszorszgi Viborgbl indul s a nmetorszgi Greifswald mellett fekv Lubminnl ri el a nmet partot. A gzvezetkbl mr 600 kilomtert, a teljes hossznak mintegy a felt mr lefektettk. MTI/EPA/Clemens Bilan Fotó: Clemens Bilan

A párizsi székhelyű szervezet az ukrajnai hadjárat gazdasági, társadalmi és politikai következményeiről készített értékelése szerint Oroszország akciója megzavarta a gazdasági fellendülést a koronavírus-járvány után. Az OECD tanulmánya szerint

Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának körülbelül egyharmadát adják, egyben jelentős műtrágya-, továbbá nikkel- és palládiumtermelők is.

A fémárak szárnyalása a repülőgép-, az autó- és a csipgyártást érintik hátrányosan, míg a búza, a kukorica és a műtrágya ellátási zavarai globálisan növelik az éhezést, valamint bizonytalanságot okoznak az élelmiszer-ellátásban. 

A szervezet arra is rámutatott, hogy mivel

Oroszország adja a világ földgáztermelésének mintegy 16 százalékát és a kőolajénak 11 százalékát, így az energiaárak is megugrottak.

Az öreg kontinens erősen függ az orosz gáztól és kőolajtól, mivel mindkét energiahordozó ára jelentősen növekedett, így az ársokk érinti a háztartásokat, és az egész világon megzavarja az áruk termelését is.

Mathias Cormann, az OECD főtitkára a tanulmány ismertetésekor azt mondta, hogy a háború következtében szűkülő nyersanyag-ellátás tovább súlyosbítja az ellátási láncok világjárvány okozta zavarait, amelyek egy ideig ránehezednek a fogyasztókra és a vállalkozásokra.

– Az Európai Unió jelentősen támaszkodik Oroszországra az energiaellátás terén. Az EU kőolajimportjának 27 százaléka, földgázimportjának 41 százaléka és szilárdtüzelőanyag-importjának 47 százaléka Oroszországból származik. Néhány évbe fog telni ennek a függőségnek a teljes ellensúlyozása és az európai energiabiztonság megteremtése, de a cselekvést már most el kell kezdeni – jelentette ki a főtitkár.

A nemzetközi szervezet szerint csökkenteni kell az Oroszországtól való függést, és a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiákba való átállást kell felgyorsítani.

Borítókép: Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat 2 gázvezeték fogadóállomásnál a németországi Lubminban 2019. március 26-án (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)