Az év végén indul a hidrogénprojekt próbaüzeme

A közlekedés mellett az acélgyártás zöldítésében is lehet további tere az energiahordozóként is felhasználható molekulának.

Fotó: Kurucz Árpád

Az Akvamarinhoz kapcsolódóan az FGSZ Földgázszállító Zrt. is többéves projektet indít el, amelynek keretében megvizsgálják, hogy milyen feltételekkel keverhető a hidrogén akár tízszázalékos arányban a földgázhoz a szállítóvezetékben – ezt Ferencz I. Szabolcs, a társaság elnök-vezérigazgatója jelentette be.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pedig kiemelte, hogy Magyarország hidrogénstratégiájának két fő eleme az energia hidrogén formában való tárolása, illetve ezen energia felhasználása. A tárcavezető szerint a tárolásban Magyarország kiemelkedő lehetőségekkel rendelkezik. A felhasználási területek között megemlítette, hogy szerinte az acélipar két év alatt kizöldíthető lehet, emellett a közlekedés további karbonmentesítésében is bőven van tere a hidrogénnek. Mivel a Nemzeti energiastratégia alapján 2030-ra már a hazai villamosenergia-termelés kilencven százaléka karbonmentes lesz – az atomerőművi termelés mellett több mint 12 megawatt napelemes kapacitás várható –, ez új szabályozási és tárolási feladatokat ad. Ebben lehet segítség a hidrogénes technológia.

A miniszter felidézte azt a KPMG-tanulmányt, amely szerint Magyarország a 13. helyen áll a zöldországok listáján, és jellemzően sokkal kedvezőbb adottságú országok előzik meg. Az élmezőnyben van viszont a zöldgazdaságot érintő hazai jogszabályi környezet, például Magyarország elsőként foglalta törvénybe a karbonsemlegesség 2050-ig történő elérését.

Borítókép: A kardoskúti gáztárolónál kapott telephelyet az Akvamarin beruházás (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)