A zöldhidrogén kiemelt jelentőségre tehet szert Európa dekarbonizációjában és a hatékonyabb energiarendszer kialakításában, egy ezt szolgáló kísérleti projekt pedig újabb fontos szakaszához ért pénteken, amikor a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) kardoskúti telephelyén letették az Akvamarin beruházás alapkövét.
A projektben arra keresik a választ, hogy hogyan lehet a hidrogént mint energiahordozót tárolni a meglévő földgázrendszerekben. Erre azért van szükség, mert az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokra egyre jobban támaszkodó energiaellátás csak jelentős, hosszabb távú átmeneti energiatárolással együtt oldható meg.
Át kell ugyanis hidalni a zöldáram termelésének és felhasználásának időbeli eltéréseit, ami jelenleg tárolási lehetőség hiányában szabályozási, rendszerbiztonsági nehézségeket okoz Európa-szerte. Az elképzelés szerint a zöldáramot vízbontásra használnák fel, az így keletkezett hidrogén pedig a földgázhoz keverve lenne felhasználható.
A helyszínként kijelölt telephelyen az elmúlt években ötmilliárd forint értékben fejlesztett a társaság, az Akvamarin teljes költsége több mint hárommilliárd forint – tájékoztatott az eseményen Kriston Ákos, az MFGT elnök-vezérigazgatója. A társaság a Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán 1,9 milliárd forint támogatást nyert el 2020-ban. Azóta a kormány elfogadta a Nemzeti hidrogénstratégiát, a beruházás pedig haladt: mivel a pályázat feltételei szigorú időkorlátokat szabtak, a munka már 2021. február 21-én elindult a tervezéssel és az eszközbeszerzésekkel – többek között egy két megawattos elektrolizáló rendszer megrendelésével. Májusban indulhat el a tényleges kivitelezés, és mivel a feladatokat összesen 24 hónap alatt kell elvégezni, a próbaüzem 2022 végén indulhat. Az MFGT vezetője elmondta: a Kardoskúton előállított, hidrogénnel elegyített földgáz elsősorban a társaság energiaigényének fedezését szolgálja majd.
