Azzal az állítással rukkolt elő a baloldal, hogy az Orbán-kormány megélhetési válság szélére sodorta az országot az elmúlt tizenkét évben. Politológusok szerint többek között azért támadják a gazdaságpolitikát, mert ha általában egy országnak nem megy a szekere, akkor politikai síkon is könnyebb elégedetlenséget szítani az aktuális hatalommal szemben. A baloldalnak azonban ezen a területen nincs könnyű dolga, mert a magyar gazdaság több szempontból is kiváló helyzetben van, noha a nemzetközi körülmények egyáltalán nem kedvezők. Javarészt az energiaválság és az Ukrajnában dúló háború miatt.
Magyarország gyarapszik, egyáltalán nincs megélhetési válság, arra leginkább a 2010 előtti balliberális kormányzás idején volt példa.
A folyamatos ár- és adóemelések, megszorítások időszakában jelentősen csökkent az emberek vásárlóereje, nem voltak sem magán-, sem állami beruházások. A devizahitelesek nem kaptak semmi segítséget, tömegeket fenyegetett otthonuk elvesztésének a veszélye. Ráadásul maga az állam is válságba sodródott, mert az ország nem tudta finanszírozni a lejáró adósságait. Emiatt kellett 2008-ban a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni pénzügyi mentőövért.
Az akkori válság időszakában, de a rossz kormányzás következményeként már 2006-tól Magyarország lemaradt régiós versenytársaitól, a fejlettebb országoktól pedig messzebb került. Jól mutatja a különbséget, hogy most, a koronavírus miatti krízis ellenére öt helyet javított hazánk a versenyképességi rangsorban. Sőt a megélhetési válság olyannyira hazugság, hogy a háztartások nettó pénzügyi megtakarításai jelentősen nőttek. Nem is kevéssel, hanem a háromszorosával.
