Az OTP Bank Nyrt. részvényenként 429,46 forint osztalékot fizet a 2019-es, 2020-as és 2021-es év után a hitelintézet szerdai közgyűlésének döntése alapján – közölte a társaság a Budapesti Értéktőzse (BÉT) honlapján a szerdai közgyűlésének döntéseit. A legnagyobb hazai bank éves rendes részvényesi összejövetelén öt évre megújították a társaság vezető testületeit. A bank elnök-vezérigazgatója továbbra is Csányi Sándor maradt, akit szinte napra pontosan 30 éve, 1992-ben neveztek ki először erre a posztra. Alelnöke továbbra is Erdei Tamás György.
A közgyűlés elfogadta az anyabank tavalyi 13 710,471 milliárd forint mérlegfőösszeget, és 125,339 milliárd forint adózott eredményt tartalmazó éves beszámolóját. Az eredmény egy részéből 12,534 milliárd forint általános tartalékot képeznek, jelentős hányadából pedig 120,248 milliárd forintnyi osztalékot fizetnek ki: 2019-re és 2020-ra 119,248 milliárd, 2021-re pedig egymilliárd forintot. Az osztalék mértéke részvényenként a 2019. és 2020. évekre 425,89 forint, 2021-re 3,57 forint, összességében 429,46 forint, a részvények névértékére vetítve 429,46 százalék. Az osztalékot 2022. május 30-tól fizetik. Az igazgatóság, a közgyűlés határozata alapján, legfeljebb a jegybanki szabályozás szerinti határértéket – 70 millió darab – meg nem haladó mértékben vásárolhat saját részvényeket.
Az OTP-csoport a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok 2021 egészében 496,902 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami 60 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A mérlegfőösszeg az év egészét nézve 27 553,384 milliárd forintot tett ki, éves alapon 19 százalékkal nőtt. A csoport tőkemegfelelési mutatója tavaly 18,4 százalékon állt. Az ügyfélhitelek 14 százalékkal, 16 634 milliárd, a betétek 16 százalékkal, 21 069 milliárd forintra emelkedtek.
Az OTP Bank évi rendes közgyűlésén Varga Mihály pénzügyminiszter is felszólalt, aki hangsúlyozta, hogy bár a jelenlegi gazdasági-politikai helyzetben meglehetősen nehéz tervezni, a magyar gazdaság jobb állapotban van, mint a korábbi válságok idején. Ez főként három dolognak köszönhető: a gazdaság növekedésének, a beruházások kedvező alakulásának és a foglalkoztatás magas arányának.
Az orosz–ukrán krízisről szólva Csányi Sándor a közgyűlést követő sajtótájékoztatón kitért arra, hogy ha nincs a háború, akkor a külföldi leánybankok 51 százalékos profit-hozzájárulása tovább nőhetett volna az idén. Elmondta: a bankcsoport tőkemegfelelősége kielégítő. Kiemelte, hogy a hitelportfólió minőségét is sikerült megfelelő szinten tartani. A támadás alatt álló ukrán városokban sem állt le a bank működése, a fiókok zöme nyitva tart. Ám azt, hogy összességében mekkora a veszteség, csak akkor lehet megmondani, amikor véget ér a háború.
Az ukrán piacon az OTP-leány számára az első negyedév rekordot hozhatott volna, miután tavaly 40 milliárd forint nettó nyereség keletkezett, de az orosz érdekeltség is 38 milliárdos adózott profitot ért el – hangsúlyozta a banki vezető. Megjegyezte, hogy az OTP nyereségének 51 százaléka külföldről, azaz nem hazai tevékenységből származik, és diplomatikusan utalt rá: különösen rosszul esne most nekik a különadó, amikor ekkora veszteséget szenved el a bankcsoport az ukrán háború miatt.
Borítókép: OTP Bank-fiók (Fotó: Kallus György/Világgazdaság)
