Carlos Ghosn: mágus vagy szélhámos?

A japán hatóságok után most már a francia ügyészség is sikkasztással vádolja Carlos Ghosn autóipari vezetőt. A Libanonban bujkáló csúcsmenedzser vállalná a bírósági tárgyalást is.

FRANCE-TRANSPORT-ECONOMY-HEALTH-VIRUS Fotó: MARTIN BUREAU

A nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásáról szóló döntés arra utal, hogy a francia ügyészség úgy véli: van alapja a vádaknak. Ghosn korábban azt nyilatkozta, hogy szívesen állna bíróság elé Franciaországban, hogy tisztázza a nevét, és az ügyvédei biztosra veszik, hogy ez meg is fog történni. De van egy probléma. A volt csúcsmenedzsernek tilos elhagynia Libanont, mert még mindig él Japán kiadatási kérelme, bár ennek a kérésnek nagy valószínűséggel a közel-keleti országban nem tesznek eleget.

Tokióban is csalással vádolták

Ghosn egykor a Renault–Nissan–Mitsubishi-szövetséget, a világ egyik legnagyobb autógyártó csoportját vezette. 

Váratlanul, konspirált körülmények között tartóztatták le Japánban 2018 végén a tokiói repülőtéren, 

és számos váddal kellett szembe néznie, többek között azzal, hogy szándékosan meghamisította a jövedelméről szóló nyilatkozatát, illetve a vállalat pénzét saját életmódjának finanszírozására használta. Ghosn Japánból való drámai menekülése 2019 év végén nagy port vert fel. 

Házi őrizetéből egy jól szervezett akció során valósággal kicsempészték, egy nagy hangszertokban rejtőzött el, 

majd magánrepülőgépen szállították Törökországba és onnan Libanonba, amelynek nincs kiadatási egyezménye Japánnal. Az akció végrehajtásában közreműködő személyeket az USA kiadta Japánnak, és ott a bíróság elítélte őket. Hasonlóképpen elítélték a japán autógyártó vezetőségében dolgozó, szintén amerikai állampolgárságú közvetlen kollégáját is.

Carlos Ghosn brazil, libanoni és francia útlevéllel is rendelkezik, és nem adható ki Bejrútból Franciaországnak. 

A BBC-nek  azt mondta, hogy szerinte Franciaország azért adta ki az elfogatóparancsot, mert a törvényei szerint a nyomozást csak akkor lehet lezárni, ha az érintett francia területen tartózkodik. – Tehát bizonyos értelemben számítottunk arra, hogy valami ilyesmi fog történni – mondta Ghosn. – Ami meglepő volt, az az időzítés, és az is, hogy az amerikai sajtón keresztül szereztünk róla tudomást, anélkül, hogy hivatalosan értesítettek volna – nyilatkozta.

 

Aki feltalálta az SUV-t

Carlos Ghosn 1999-ben lett a Nissan igazgatója, 2000-ben elnöke, majd 2001-ben vezérigazgatója. 

Neki tulajdonítják, hogy az autógyártó kikerült az addigi pénzügyi válságból.

Ghosn 2005-től a Renault vezérigazgatója is volt. Amikor 2016-ban a japán Mitsubishi Motors bajba került, Ghosn lett a japán márka vezérigazgatója is. Ez a hármas szövetség 2018 első felében a világ legnagyobb autógyártójává vált, ugyanis 5,54 millió autót értékesítettek, öt százalékkal többet, mint 2017 első felében. Ezzel átvették az első helyet a globális piacon.

A csoporton belül ráadásul a japán márka képviselte a technológiai innovációt. A pénzügyi csődtől megmenekült vállalat 

2007-ben egy olyan új modellt dobott piacra, ami megváltoztatta a világ autódivatját.

Ott fejlesztették ki ugyanis az első városi terepjárót, azaz SUV-t. Ghosn másik sikertörténete az első, autópályán közlekedésre és családi célra is alkalmas elektromos autó piacra dobása több mint tíz évvel ezelőtt, 2010-ben. 

Borítókép: A franciaországi Reanult gyárban egy soron készül az elektromos Zoe és a hibrid Nissan Micra (Fotó: AFP/Martin Bureau)