Az országgyűlési választások eredményeként nem szakad meg az a gazdaságpolitika, amelyet 2010-ben kezdett el az Orbán-kormány. Ennek az az alaptétele, hogy nem megszorításokkal, hanem a gazdaság élénkítésével és a foglalkoztatás bővítésével erősíthető meg a felzárkózás a fejlettebb államokhoz. Ehhez jelentős adócsökkentés párosult az elmúlt években.
Ez utóbbi területen dobogós helyet ért el az Európai Unióban Magyarország. Hazánk ugyanis az első helyen áll a béreket terhelő adók csökkentésében. Az átlagbér adóértéke csaknem 12 százalékponttal mérséklődött 2022-ig 2009-hez képest. A munkáltatói adó mértéke 2009-ben 33,5 százalék volt, most ez 13 százalék.
Más közterhek esetében is hatalmas változás ment végbe. A személyi jövedelemadó (szja) felső kulcsa 2009-ben 36 százalék volt, ez 15 százalékra változott, míg a 25 év alatti munkavállalók, valamint a négy- vagy többgyermekes édesanyák esetében nem is kell semmit fizetni, mert az adókulcs nulla százalék. A nyugdíjas munkavállalók béréből 2009-ben 49,5 százalékot vont el az állam, ma már csak 15 százalékot.
A beruházásokért, befektetésekért hatalmas a verseny az egész világon, ahogy a közvetlen térségünkben is. Magyarország ezen a területen is nagyon jól áll, mert a társasági adó mindössze kilenc százalék, míg 2009-ben húsz százalék volt.
Mindezek mellett olyan kedvező döntések is születtek, amelyek a többi között eltörölték az ügyintézés illetékét, ahogy eltörölték az egyenes ági rokonok, házastársak öröklési és ügyintézési illetékét is. Az adócsökkentésekkel együtt ez mind olyan intézkedés, amelyet az emberek megéreznek a pénztárcájukon, mert kevesebb pénzt von el az állam a bérükből. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megerősödjön Magyarország belső piaca.
