Bár csak februártól jelentkezett a boltok forgalmában az év eleji bér- és nyugdíjemelések, a bónuszok és a családoknak, fiataloknak szóló kormányzati támogatások hatása, akárcsak az élelmiszerárstop, januárban tovább nőtt a karácsony előtt lendület vett lakossági fogyasztás – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentéséből.
Az év eleji élelmiszer-vásárlások – a jelentős infláció mellett is – halvány, 0,1 százalékos bővülést mutattak éves összevetésben, miközben
a javuló jövedelmi viszonyokat tükrözte az iparcikkek mennyiségi értékesítésében mért 6,4 százalékos növekedés.
Ebben az árukörben olyan területeken is nőtt a forgalom, ahol a koronavírus-járvány idején megtorpanást tapasztaltak – így például az évkezdetkor meglódultak a ruházati cikkek, illatszerek eladásai.
A legjelentősebb bővülés az üzemanyagtöltő állomások forgalmán mutatkozott, amely az első hónapban több mint tízszázalékos volt.
Összességében a bolti eladások 4,1 százalékkal múlták felül a 2021 kezdetén mért értékeket, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára szerint
a forgalom emelkedése a már tavaly is érzékelhető bérnövekedések, illetve például a nyugdíjprémium novemberi kifizetésének tovagyűrűző hatása volt januárban.
Cseresnyés Péter az adatok értékelése kapcsán a köztévé adásában kitért arra is: egyelőre nem lehet tudni, hogy a háborús helyzet miként befolyásolja a bolti forgalmat, ám a szavai szerint a családok jövedelmének további emelkedése kedvezően érinti a vásárlási kedvet.
Az elemzők a munkaerőpiac teljes helyreállása és az elkölthető jövedelmek gyarapodása miatt arra számítanak, hogy az első fél évben a kívülről jövő hatások ellenére is magas marad a volumennövekedés az üzletekben, és így – hasonlóan a járvány előtti évekhez –
2022-ben a fogyasztás bővülése lehet a gazdasági növekedés egyik motorja hazánkban.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a benzinkutak jelentős forgalomnövekedését az is befolyásolta, hogy az idén enyhébb járványügyi intézkedések miatt nőtt a mobilitás, és
a benzinárstop a határon túli, közeli településekről is a magyar kutakra vonzotta a tankolókat.
Jelezte: sokan viszont megvárták az alapvető élelmiszereknél februártól bevezetett alacsonyabb árakat, emiatt stagnált az élelmiszer-értékesítés az év elején. Megemlítette, hogy ugyanakkor
az orosz–ukrán háború okozta forintgyengülés és az ellátási láncok szakadozása miatt további drágulás várható.
A szolgáltatások iránti kereslet év eleji növekedését is felidézte Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki úgy látja, hogy az előző évi, három és fél százalékos bővülés után
a csaknem húszszázalékos minimálbér- és bérminimum-emelés hatására két számjegyű, 11 százalékhoz közeli növekedés várható idén a kiskereskedelemben.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a decemberihez képest az első hónapban a családok átmenetileg visszafogták a költéseiket, várva a februári kormányzati juttatásokat, ami a várakozások szerint jelentős megugrást okozott a kiskereskedelem növekedési ütemében.
– A kialakult háborús helyzet és humanitárius katasztrófa szintén a forgalom bővülésének irányába hat a közeljövőben. A magyar háztartások egy része felhalmozásba kezdhetett, míg sokan segélycsomagokat vásárolhattak a menekültek megsegítésére.
Ez a márciusi kiskereskedelmi adatokat is némileg erősítheti – fogalmazott, megjegyezve, hogy erős első negyedévet zárhat a a bolti értékesítés, ám a gazdaság távolabbi kilátásai egyre bizonytalanabbak.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője attól tart, hogy az utóbbi időben emelkedő árindexek mérsékelhetik a volumen növekedését, azzal együtt, hogy
a jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és a kapcsolódó fiskális transzferek februártól a fogyasztás erőteljesebb bővülését vetítik előre.
Az elemző szerint néhány alapvető élelmiszer árkorlátozása is hozzájárulhat a forgalom emelkedéséhez, míg májusig az alacsony üzemanyag-értékesítési bázis is támogató hatással bír.
Nagy János ugyancsak úgy vélekedett, hogy az idei első fél évben a GDP növekedését a belső fogyasztás mozgatja, ami viszont óriási kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború hatására fokozódó infláció nyomásával.
Borítókép: Több kormányzati intézkedés támogatja a fogyasztást. Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán
