Nem elég már a jelzőlámpa az átjáróban?

Úgy tűnik, hogy hiába védi a MÁV a vasúti átkelőket jelzőlámpás biztosító berendezéssel, a járművezetők egy része vagy nem észleli, vagy figyelmen kívül hagyja ezeket. Az eredmény sok súlyos, gyakran halálos baleset. Lehet, hogy már nem elég a tilos jelzés, figyelemfelkeltőbb eszközökre van szükség az átjárókban – vélekedik olvasónk.

Négyen meghaltak egy vonat és személygépkocsi ütközésében Tapolcánál Fotó: Varga György

ennek szélessége minimum 25 centiméter, teljes felületén fényvisszaverő festéssel. A rúdon az úttest feletti rész egyharmadánál és kétharmadánál egy-egy, 16–20 centiméter átmérőjű, a közúti jelzőlámpákéhoz hasonló kivitelű piros lámpát kell elhelyezni, amely leeresztett állapotban nappal is világít. Emellett minden átjáró környezetében szükséges a vasúti vonalra való rálátást biztosítani, értelemszerűen a növényzet megfelelő gondozásával, ritkításával.

Látványosabb figyelemfelkeltés

A fentiek a legfontosabb javaslatok olvasónk csomagjából. Ezekből kitűnik, szerinte számos átjárós baleset azért történik meg, mert a közúton közlekedők nem vagy túl későn veszik észre, hogy vasúti átjáróhoz közelednek. Mondhatnánk erre, hogy az előjelző KRESZ-táblák világosan közlik a vezetőkkel, mi következik. Olvasónk válasza: 

a forgalom növekedésével a sofőröket olyan sok impulzus éri pillanatról pillanatra, hogy ami figyelemkeltés korábban elég volt, ma már nem elég.

A nemzetközi tapasztalatok hasonlóan rosszak, a közúti-vasúti rendszerek fizikai találkozása igen gyakran teremt élet- és balesetveszélyes helyzetet: az EU Vasúti Ügynöksége 2021-es biztonsági jelentésében arról számolt be, hogy 2019-ben az Európai Unióban a vasúti balesetek miatti halálesetek csaknem egyharmada, harminc százaléka vasúti átjárókban történt. Ennek során összesen 250-en haltak meg, és körülbelül háromszáz súlyos sérülés történt. 

A vasúti technológia több száz éves, és a közúti átjárók védelme is a XIX. századból származó megoldás: ha jön a vonat, leeresztik a sorompót.

A XX. század annyit tett ehhez hozzá, hogy a vasúti pályába érzékelőt építettek, amelyik jelzi, hogy szerelvény közeleg, s a sorompót erre a jelzésre zárják le.

A mindennapi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy hiába az előjelző táblák, hiába a lámpás tilos jelzés, sőt időnként még a félkarú sorompó leengedése is, egy-egy járművezető így is behajt a vasúti átkelőbe. Az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben szükség lenne a beavatkozásra, a vasúti jármű megállítására. A jelenlegi technológia azonban nem alkalmas erre, okosabbá kell tenni a vasúti átjárókat a balesetek elkerülésére. 

Hálózat és mesterséges intelligencia

A svájci Baselland Transport városi és elővárosi hálózatában például a Scene Analytics technológiáját használják arra, hogy javítsák a vasúti átjárók biztonságát. A Nokia által fejlesztett Scene Analytics 

valós időben figyeli a szintbeli kereszteződéseket számítógépes látás és mesterséges intelligencia segítségével, hogy észlelje a vágányokon vagy azok közelében lévő közúti járműveket.

Bár régóta használnak térfigyelő kamerákat a vasúti átjárókon, nem lehet mindegyiket folyamatosan figyelni. A Scene Analytics automatizálja ezt a folyamatot, és több ezer videóadatfolyamot képes valós időben rögzíteni és feldolgozni. Amint a vasúti átjáróban pirosra vált a lámpa és a sorompók leereszkedtek, átvizsgálja a belül lévő teret, hogy azonosítsa a síneken található idegen tárgyakat, és riasztást ad, így kellő időben figyelmezteti az irányítóközpontot és a közeledő vonat vezetőjét a fékezéshez és a balesetek elkerüléséhez.

Borítókép: Az újév napján Tapolca mellett történt balesetben megsérült járművet mentik (Fotó: MTI/Varga György)