Az elmúlt héten több baleset is történt vasúti átjárókban. Szombaton Karcag és Kunmadaras között, egy andráskereszttel jelzett átjáróban személyautó által vontatott utánfutónak ütközött egy vasúti szerelvény. Itt szerencsére nem sérült meg senki. Csütörtökön hajnalban azonban Sárváron egy személyautó vezetője a vasúti átjáró tilos jelzése ellenére akkor hajtott az átjáróba, amikor éppen érkezett a tehervonat. A mozdony körülbelül négyszáz méteren tolta maga előtt a személyautót, a vezető idős hölgy a helyszínen elhunyt. Ugyanaznap Bácsalmás külterületén, a Backnang úti vasúti átjáróban történt karambol, két ember könnyebben megsérült.
Kedden pedig öten vesztették életüket és ketten súlyosan megsérültek abban a kisteherautóban, amely reggel 7 óra előtt a Csongrád-Csanád megyei Mindszent határában a Kiskunfélegyházáról Hódmezővásárhelyre tartó motorvonat elé hajtott. Az anyagi kár meghaladhatja a százmillió forintot, a motorvonatot selejtezni kell.
Nem szándékos szabályszegés
A balesetek kapcsán a MÁV azt közölte, hogy a vasúti átjárókban a biztosítóberendezés jól működött, a közút felé tiltó jelzést mutatott. Az egyre gyakoribb szerencsétlenségek azonban arra késztették olvasónkat, Deák Jánost, hogy ossza meg velünk gondolatait a vasúti átjárók közlekedésbiztonságával kapcsolatban. Kissé provokatív, de mérlegelésre érdemes álláspontja szerint
nem helyes a vasúti átjárókban történt balesetekért kizárólag a szabálysértőket felelőssé tenni.
„Kijelenthető, hogy a vasúti átjáróban balesetet szenvedett áldozatok túlnyomó része nem szándékos szabályszegés áldozata” – írta.
Hogy mire gondolt valójában, kiderül, ha megismerjük és végiggondoljuk a helyzet javítására tett javaslatait. Mint írta, a vasúti átjárók környezetét és jelzéseit táblákkal, felfestésekkel a környezetből kiemelkedővé, figyelemfelkeltővé, ellenfény esetén is jól láthatóvá kell tenni, legalább az átjáró előtti 50 méteren belül.
A félsorompók ma használt vékony rúdjait le kell cserélni normális méretű és szilárdságú eszközre,
ennek szélessége minimum 25 centiméter, teljes felületén fényvisszaverő festéssel. A rúdon az úttest feletti rész egyharmadánál és kétharmadánál egy-egy, 16–20 centiméter átmérőjű, a közúti jelzőlámpákéhoz hasonló kivitelű piros lámpát kell elhelyezni, amely leeresztett állapotban nappal is világít. Emellett minden átjáró környezetében szükséges a vasúti vonalra való rálátást biztosítani, értelemszerűen a növényzet megfelelő gondozásával, ritkításával.
Látványosabb figyelemfelkeltés
A fentiek a legfontosabb javaslatok olvasónk csomagjából. Ezekből kitűnik, szerinte számos átjárós baleset azért történik meg, mert a közúton közlekedők nem vagy túl későn veszik észre, hogy vasúti átjáróhoz közelednek. Mondhatnánk erre, hogy az előjelző KRESZ-táblák világosan közlik a vezetőkkel, mi következik. Olvasónk válasza:
a forgalom növekedésével a sofőröket olyan sok impulzus éri pillanatról pillanatra, hogy ami figyelemkeltés korábban elég volt, ma már nem elég.
A nemzetközi tapasztalatok hasonlóan rosszak, a közúti-vasúti rendszerek fizikai találkozása igen gyakran teremt élet- és balesetveszélyes helyzetet: az EU Vasúti Ügynöksége 2021-es biztonsági jelentésében arról számolt be, hogy 2019-ben az Európai Unióban a vasúti balesetek miatti halálesetek csaknem egyharmada, harminc százaléka vasúti átjárókban történt. Ennek során összesen 250-en haltak meg, és körülbelül háromszáz súlyos sérülés történt.
A vasúti technológia több száz éves, és a közúti átjárók védelme is a XIX. századból származó megoldás: ha jön a vonat, leeresztik a sorompót.
A XX. század annyit tett ehhez hozzá, hogy a vasúti pályába érzékelőt építettek, amelyik jelzi, hogy szerelvény közeleg, s a sorompót erre a jelzésre zárják le.
A mindennapi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy hiába az előjelző táblák, hiába a lámpás tilos jelzés, sőt időnként még a félkarú sorompó leengedése is, egy-egy járművezető így is behajt a vasúti átkelőbe. Az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben szükség lenne a beavatkozásra, a vasúti jármű megállítására. A jelenlegi technológia azonban nem alkalmas erre, okosabbá kell tenni a vasúti átjárókat a balesetek elkerülésére.
Hálózat és mesterséges intelligencia
A svájci Baselland Transport városi és elővárosi hálózatában például a Scene Analytics technológiáját használják arra, hogy javítsák a vasúti átjárók biztonságát. A Nokia által fejlesztett Scene Analytics
valós időben figyeli a szintbeli kereszteződéseket számítógépes látás és mesterséges intelligencia segítségével, hogy észlelje a vágányokon vagy azok közelében lévő közúti járműveket.
Bár régóta használnak térfigyelő kamerákat a vasúti átjárókon, nem lehet mindegyiket folyamatosan figyelni. A Scene Analytics automatizálja ezt a folyamatot, és több ezer videóadatfolyamot képes valós időben rögzíteni és feldolgozni. Amint a vasúti átjáróban pirosra vált a lámpa és a sorompók leereszkedtek, átvizsgálja a belül lévő teret, hogy azonosítsa a síneken található idegen tárgyakat, és riasztást ad, így kellő időben figyelmezteti az irányítóközpontot és a közeledő vonat vezetőjét a fékezéshez és a balesetek elkerüléséhez.
Borítókép: Az újév napján Tapolca mellett történt balesetben megsérült járművet mentik (Fotó: MTI/Varga György)
