Az elmúlt héten több baleset is történt vasúti átjárókban. Szombaton Karcag és Kunmadaras között, egy andráskereszttel jelzett átjáróban személyautó által vontatott utánfutónak ütközött egy vasúti szerelvény. Itt szerencsére nem sérült meg senki. Csütörtökön hajnalban azonban Sárváron egy személyautó vezetője a vasúti átjáró tilos jelzése ellenére akkor hajtott az átjáróba, amikor éppen érkezett a tehervonat. A mozdony körülbelül négyszáz méteren tolta maga előtt a személyautót, a vezető idős hölgy a helyszínen elhunyt. Ugyanaznap Bácsalmás külterületén, a Backnang úti vasúti átjáróban történt karambol, két ember könnyebben megsérült.

Kedden pedig öten vesztették életüket és ketten súlyosan megsérültek abban a kisteherautóban, amely reggel 7 óra előtt a Csongrád-Csanád megyei Mindszent határában a Kiskunfélegyházáról Hódmezővásárhelyre tartó motorvonat elé hajtott. Az anyagi kár meghaladhatja a százmillió forintot, a motorvonatot selejtezni kell.
Nem szándékos szabályszegés
A balesetek kapcsán a MÁV azt közölte, hogy a vasúti átjárókban a biztosítóberendezés jól működött, a közút felé tiltó jelzést mutatott. Az egyre gyakoribb szerencsétlenségek azonban arra késztették olvasónkat, Deák Jánost, hogy ossza meg velünk gondolatait a vasúti átjárók közlekedésbiztonságával kapcsolatban. Kissé provokatív, de mérlegelésre érdemes álláspontja szerint
nem helyes a vasúti átjárókban történt balesetekért kizárólag a szabálysértőket felelőssé tenni.
„Kijelenthető, hogy a vasúti átjáróban balesetet szenvedett áldozatok túlnyomó része nem szándékos szabályszegés áldozata” – írta.
Hogy mire gondolt valójában, kiderül, ha megismerjük és végiggondoljuk a helyzet javítására tett javaslatait. Mint írta, a vasúti átjárók környezetét és jelzéseit táblákkal, felfestésekkel a környezetből kiemelkedővé, figyelemfelkeltővé, ellenfény esetén is jól láthatóvá kell tenni, legalább az átjáró előtti 50 méteren belül.
A félsorompók ma használt vékony rúdjait le kell cserélni normális méretű és szilárdságú eszközre,