Száz bázisponttal, 4,40-ről 5,40 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamat szintjét. A száz bázispontos emelés jóval nagyobb, mint a szokásos kamatemelési mérték, ennek egyik oka az, hogy az MNB már korábban célul tűzte ki, hogy az alapkamat utolérje a jelenleg irányadó egyhetes eszköz szintjét (ez most 6,45 százalék, emeléséről csütörtökön döntenek), és visszavegye tőle az irányadó jegybanki eszköz szerepét.
Matolcsy György, az MNB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón beszélt a döntés hátteréről. Elmondta, hogy az alapkamat mellett a kamatfolyosó mindkét szélét is megemelték 100-100 bázisponttal 5,40 illetve 8,40 százalékra, és
ezzel már előrehaladott szakaszába jutott az infláció elleni küzdelem, mivel az MNB az elsők között kezdte meg a gyors monetáris szigorítást.
Hangsúlyozta, hogy az infláció mindenhol elszabadult, nem csak nálunk, azonban Magyarországon nem csak a jegybank, hanem a kormány is árszabályozási lépéseket tett, ezzel lehetővé téve, hogy ne szaladjon fel az infláció a kétszámjegyű tartományba.
A kedvezőtlen külső környezet hatására felborultok az egyensúlyok: a folyó fizetési mérleg és a költségvetés egyaránt hiányt mutat, és az MNB az infláció leszorítása mellett arra is törekszik, hogy ezeket a hiányokat mérsékelje, majd egyensúlyi helyzetbe hozza.
A három terület: az infláció, a folyó fizetési mérleg egyenlege és a költségvetés egyenlege rendkívül erősen függenek egymástól, így az infláció elleni küzdelem a másik két tényezőre is erősen hat, ezért is döntöttek ma a 100 bázispontos mérték mellett.
Az MNB egyúttal javasolja a kormánynak, hogy folytasson egyensúlyra törekvő fiskális, azaz költségvetési politikát, ehhez konkrét javaslatokat is tesz.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta, hogy az infláció magas szintjét jórészt külső tényezők okozzák, ugyanakkor a belső kereslet is jelentős, ami hozzájárul ahhoz, hogy a növekvő nyersanyagköltségek gyorsan beárazódjanak a fogyasztási cikkek árába. Virág Barnabás szerint a következő negyedévekben is fennmaradhat még a kedvezőtlen környezet, ami felfelé hat az inflációra, ezen belül különösen az orosz-ukrán háború hatása jelentős. A jegybank elejét kívánja venni annak, hogy az infláció önfenntartó folyamattá váljon, ezért is folytat igen szigorú monetáris politikát. Az infláció jelentős csökkenésére véleménye szerint 2023-ban kerülhet sor.
Mindemellett a gazdasági növekedés erős, az első negyedév kedvező gazdasági teljesítményt hozott, és az éves kilátások is jók. Az MNB ugyanakkor mindaddig folytatja szigorú monetáris politikáját, amíg az infláció nem mutatja a fenntartható csökkenés jeleit.
Eközben figyelembe veszik azt is, hogy a nagy jegybankok, különösen az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris politikája hogyan alakul. A következő hónapok kamatemelései attól függnek, hogy hónapról hónapra milyennek találja a jegybank az inflációs tényezőket.
Suppan Gergely, a Takarékban vezető elemzője kiemelte, hogy az ukrajnai konfliktus hatására érdemben folytatódott az energia-, nyersanyag-, és élelmiszerárak emelkedése. Noha az infláció az idei év során bázishatások miatt fokozatosan mérséklődhetne, ezek a hatások jóval magasabb inflációs pályát eredményeznek a következő hónapokban, miközben a minimálbér jelentős emelése mellett a szja visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, valamint a februári 13. havi nyugdíj mintegy 1000 milliárd forinttal növelték a háztartások jövedelmét, ami lökést adhat a fogyasztásnak, ugyanakkor az inflációnak is.
Az elemző szerint az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt az év közepére 7,00 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami júniusban érheti el az 7,00 százalékot.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője májusban még a maihoz hasonló lépéseket vár a monetáris politikában, míg véleménye szerint júniusban már az új beérkező adatok és Inflációs jelentés alapján várható döntés.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
