Száz bázisponttal, 4,40-ről 5,40 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamat szintjét. A száz bázispontos emelés jóval nagyobb, mint a szokásos kamatemelési mérték, ennek egyik oka az, hogy az MNB már korábban célul tűzte ki, hogy az alapkamat utolérje a jelenleg irányadó egyhetes eszköz szintjét (ez most 6,45 százalék, emeléséről csütörtökön döntenek), és visszavegye tőle az irányadó jegybanki eszköz szerepét.
Matolcsy György, az MNB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón beszélt a döntés hátteréről. Elmondta, hogy az alapkamat mellett a kamatfolyosó mindkét szélét is megemelték 100-100 bázisponttal 5,40 illetve 8,40 százalékra, és
ezzel már előrehaladott szakaszába jutott az infláció elleni küzdelem, mivel az MNB az elsők között kezdte meg a gyors monetáris szigorítást.
Hangsúlyozta, hogy az infláció mindenhol elszabadult, nem csak nálunk, azonban Magyarországon nem csak a jegybank, hanem a kormány is árszabályozási lépéseket tett, ezzel lehetővé téve, hogy ne szaladjon fel az infláció a kétszámjegyű tartományba.
A kedvezőtlen külső környezet hatására felborultok az egyensúlyok: a folyó fizetési mérleg és a költségvetés egyaránt hiányt mutat, és az MNB az infláció leszorítása mellett arra is törekszik, hogy ezeket a hiányokat mérsékelje, majd egyensúlyi helyzetbe hozza.
A három terület: az infláció, a folyó fizetési mérleg egyenlege és a költségvetés egyenlege rendkívül erősen függenek egymástól, így az infláció elleni küzdelem a másik két tényezőre is erősen hat, ezért is döntöttek ma a 100 bázispontos mérték mellett.
Az MNB egyúttal javasolja a kormánynak, hogy folytasson egyensúlyra törekvő fiskális, azaz költségvetési politikát, ehhez konkrét javaslatokat is tesz.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta, hogy az infláció magas szintjét jórészt külső tényezők okozzák, ugyanakkor a belső kereslet is jelentős, ami hozzájárul ahhoz, hogy a növekvő nyersanyagköltségek gyorsan beárazódjanak a fogyasztási cikkek árába. Virág Barnabás szerint a következő negyedévekben is fennmaradhat még a kedvezőtlen környezet, ami felfelé hat az inflációra, ezen belül különösen az orosz-ukrán háború hatása jelentős. A jegybank elejét kívánja venni annak, hogy az infláció önfenntartó folyamattá váljon, ezért is folytat igen szigorú monetáris politikát. Az infláció jelentős csökkenésére véleménye szerint 2023-ban kerülhet sor.
