Februárban az ipari termelés volumene 4,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. Januárhoz képest 1,6 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás – közölte kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Minden várakozást bőven felülmúlva, 4,5 százalékkal nőtt az ipari termelés februárban, az első két hónapban 6,6 százalékkal nőtt. Ez érdemi gyorsulás a tavalyi utolsó negyedévben mért 1,7 százalékos bővüléshez képest. Így akár a GDP növekedése is gyorsulhatott volna az első negyedévben, azonban a háború kitörése miatt igen jelentősek a bizonytalanságok – mutatott rá Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője megjegyezte, az ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 1,6 százalékkal emelkedett, mivel enyhülhettek az ellátási, beszállítói problémák.
Az ipari termelés 2020 októberéig teljesen kilábalt a járvány okozta válságból, a további lendületes növekedést azonban a chiphiány fékezte, így a járvány előtti szint közelében, azt kissé meghaladó mértékben ingadozott az ipari termelés, ahonnan az idei év elején határozott lendületet vett.
Februárban a 2020. áprilisi mélyponthoz képest 72,3 százalékkal nőtt az ipari termelés.
A 2015. évi átlaghoz viszonyítva 25 százalékkal bővült az ipari termelés, míg 52,8 százalékkal haladja meg a 2010. évi átlagos termelési szintet, így az ipari termelés történelmi csúcsra emelkedett. Tavaly összesen 9,6 százalékkal bővült az ipari termelés.
A KSH közleménye szerint a bővüléshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás kismértékben csökkent, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása emelkedett, az utóbbi az ipari átlag feletti mértékben. Az előző hónapban a 13 feldolgozóipari alágazat közül tizenegy mutatott növekedést.
Folytatta a meglepetések idei sorát az ipar februárban. A januári némiképp váratlan bővülés után a februári adatok is növekedést mutattak. Az erősebb bázisidőszaki adat, illetve az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság miatt, amelynek a hónap végén már lehetett szerepe az adatokban, nem lett volna meglepő a stagnálás vagy a minimális csökkenés sem – kommentálta az adatokat Molnár Dániel. A Századvég makrogazdasági elemzője szerint a bővülés még inkább kiemelkedő, ha figyelembe vesszük, hogy a KSH közlése szerint a legnagyobb súlyú járműgyártás teljesítménye kismértékben csökkent is, vagyis ezt a többi alágazat tudta kompenzálni. Előre tekintve az ipari termelés alakulását jelentős kockázatok övezik. A szomszédban zajló konfliktus az ellátási láncok szakadozásához vezet, illetve az emelkedő energiaárak is hátrányosan érintik az ipari vállalatokat. Ezen hatások várhatóan a márciusi adatokban már megjelennek majd, az ipar növekedési hozzájárulása ugyanakkor még ezzel együtt is pozitív lehet az első negyedévben. A második negyedévtől kérdés viszont, hogy a háború mennyire húzódik el, meddig maradnak fenn a magas energiaárak, és ez mennyire veti vissza az ipari termelés volumenét.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
