A munkavállalók új vívmánya a rugalmas távmunka

Korunk legnagyobb munkavállalói vívmánya egyértelműen a rugalmas munkavégzés és a távmunka megállíthatatlan térhódítása. A hibrid munkarendek bevezetése ugyanakkor sok dolgozónak és vállalkozásnak egyelőre komoly fejtörést okoz, mivel a jövőbeni jó gyakorlatokat napjainkban próbálják kialakítani. Biztosra vehető ugyanakkor, hogy a kötött, jelenléti munkarendek ideje lejárt: 2030-ra a fejlett országokban a munkavállalók kétharmada rugalmas keretek közt végezheti feladatait. Átalakul az iroda szerepe: a munkahelyi környezet helyett a közösségi élmény válik mérvadóvá, a szigorú hierarchiát pedig bizalmon alapuló kapcsolatok váltják fel.

Forrás: Pixabay

A koronavírus-járvány hatására gyors, érzékelhető és visszafordíthatatlan átalakulás kezdődött a munka világában, amelynek kézzelfogható eredménye, hogy a távmunka és a home office, valamint a hibrid, vagyis a részben otthoni, részben a munkahelyi munkavégzés térnyerése megállíthatatlan. 

Az új munkahely az iroda helyett egyre inkább az otthon, a mobilitás új formája pedig az okostelefon és a távoli elérés lehetősége.

A home office az új norma

A szakértők szerint 2030-ra a fejlett gazdaságok munkavállalóinak csaknem kétharmada már rugalmasan, pél­dául hibrid munkarendben végezheti a munkáját, változatlan fizetés mellett. Maga döntheti el azt is, hogy a home office vagy az iroda számára a jobb munkavégzési helyszín. Egyre rugalmasabbá válhat a napi munkaidő beosztása is, igazodva a feladatok elvégzéséhez. 

A távmunkában dolgozó munkavállalók aránya az Európai Unió országaiban (2020) Grafika: Eurostat

Becslések szerint a fejlett országokban a vállalati szférában jelenleg is már minden negyedik munkavállaló munkarendje eltér a hagyományosnak tartott heti negyven-, illetve napi nyolcórás beosztástól.

Korunk munkavállalói vívmánya tehát a rugalmasság lett, mivel a dolgozók felismerték, hogy az idejük és a tudásuk érték, és van beleszólásuk abba, mit kérnek mindezért. 

Az alkalmazottak pedig egyértelműen rugalmas időbeosztást – állapítja meg részletes elemzésében a The Guardian. Azzal együtt, hogy a munkavállalók alapvető elvárása lett a járvány idején kötelezően elrendelt rugalmasság, mára felélénkültek a viták arról, vissza kell-e térni az irodákba.

Ha nincs távmunka, nincs munkaerő

A rugalmas munkavégzésre egyelőre alig akad már kialakult, jó gyakorlat. A munkavállalók a rugalmasság igénye mellett azzal érvelnek, hogy a hatékonyabb, szabadabb időbeosztás nemhogy a teljesítmény csökkenését, inkább annak kimutatható növekedését eredményezte a pandémia alatt. 

A legtöbben ezért ma azt kérdezik: miért kellene újra bejárni az irodába?

A foglalkoztatóknak egyre inkább meggyűlik a baja azzal, hogy a meglévő alkalmazottak úgy gondolják, nekik is jár a rugalmasság, míg a leendő jelölteknél a meghirdetett pozícióra a jelentkezés feltételévé válik, van-e lehetőség a távmunkára. 

Élményközponttá válhat az iroda?

Szintén fejtörést okoz az iroda szerepének átalakulása. Az irodák többsége a járvány előtt megdönthetetlennek tartott állandó jelenlétre van berendezve. Ezek a terek mára nem alkalmasak az úgynevezett munkahelyi élmény kialakulásához.

A részben jelenléti, részben távmunka újabb dilemmát okoz, mivel a munkahelyen töltött napok meghatározása kevésbé hatékony például akkor, ha nem magyarázza semmi, miért pont hétfőn vagy szerdán kellene bejárnia a dolgozónak. A munkaadók ugyanakkor nem szívesen bíznák az alkalmazottakra a bent töltött munkanapok megválasztását.

Nem minden a home office: a Google dublini irodája sokaknak vonzóbb, kényelmesebb, mint a távmunka Fotó: Shutterstock

A jó megoldás a szakértők szerint az, ha a munkahelyre akkor mennek be az alkalmazottak, ha szükséges vagy ha a munkahelyi jelenlét élménnyel is párosul. Szintén a rugalmas munkavégzéshez kapcsolódóan kiemelten fontossá válik a munkahelyi élmény, vagyis ha a munkavállaló nemcsak a feladatai elvégzésére használja az irodát, hanem szívesen bejár beszélgetni a kollégákkal, más környezetben végezné el aznapi feladatát.

Szigorú kontroll helyett kölcsönös bizalom

A rugalmassággal ugyanakkor nem mindenki ért egyet. Sok munkáltató, beleértve sok világcéget még mindig ragaszkodik az irodai jelenléthez, noha ezzel a munkavállalók ellenszenvét váltja ki. A The Guardian példaként említi, hogy azok a vezetők kapaszkodnak a korábbi, szigorú rendbe, akik erős hierarchikus berendezkedést tartanak fenn, és minél inkább rajta akarják tartani a munkavállalókon a szemüket. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy 

a home office és a hibrid munkarend a hierarchikus renddel nehezebben egyeztethető össze, ezért a partnerségre és a bizalomra épülő vezető-beosztott viszony elengedhetetlen.

Az új munkamódszerek egyelőre még csak most alakulnak ki, de az már egyértelműen kijelenthető, hogy a rugalmasság a munkaerőpiac új vívmánya, olyan innováció, amelynek kikerülése versenyhátrányt okoz a vállalkozásnak. 

A fejlett országokban tapasztalható munkaerőhiány, valamint a járvány okozta megpróbáltatások ráadásul most a munkavállalói érdekek érvényesítését segítik.

Távmunka: út a kiváltságtól az elvárásig. A felmérések szerint a magyar munkavállalók többsége a munkába járástól szabadulna meg leginkább és az ingázásra fordított időt sajnálja a legjobban. A koronavírus-járvány megjelenése előtt a távmunka, a home office vagy a feladatvégzéshez igazodó munkaidő keveseknek adatott meg. Az atipikus foglalkoztatás szinte csak a nagyobb vállalatoknál volt elképzelhető, így kiváltságnak számított, ha valaki eltért a hagyományos munkarendtől, és ezért cserébe nem kellett lemondania a fizetése egy részéről. A járvány megjelenését követően a legtöbb munkáltató egy-két nap leforgása alatt, felkészülés nélkül állt át a home office-ra. A vírus elleni védekezés miatt a munkavállalók jelentős része több hónapot, vagy akár több mint egy évet szinte kizárólag távmunkában dolgozott. A járvány enyhülésével az idén több dolgozónak újra az irodai munkavégzést írnák elő a foglalkoztatók, ám sok vállalkozás már a hagyományostól eltérő munkarend kialakításán dolgozik. A jövőben a rugalmas munkavégzés egyre inkább versenyképességi szemponttá válhat.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)