A munkavállalók új vívmánya a rugalmas távmunka

Korunk legnagyobb munkavállalói vívmánya egyértelműen a rugalmas munkavégzés és a távmunka megállíthatatlan térhódítása. A hibrid munkarendek bevezetése ugyanakkor sok dolgozónak és vállalkozásnak egyelőre komoly fejtörést okoz, mivel a jövőbeni jó gyakorlatokat napjainkban próbálják kialakítani. Biztosra vehető ugyanakkor, hogy a kötött, jelenléti munkarendek ideje lejárt: 2030-ra a fejlett országokban a munkavállalók kétharmada rugalmas keretek közt végezheti feladatait. Átalakul az iroda szerepe: a munkahelyi környezet helyett a közösségi élmény válik mérvadóvá, a szigorú hierarchiát pedig bizalmon alapuló kapcsolatok váltják fel.

Forrás: Pixabay

Élményközponttá válhat az iroda?

Szintén fejtörést okoz az iroda szerepének átalakulása. Az irodák többsége a járvány előtt megdönthetetlennek tartott állandó jelenlétre van berendezve. Ezek a terek mára nem alkalmasak az úgynevezett munkahelyi élmény kialakulásához.

A részben jelenléti, részben távmunka újabb dilemmát okoz, mivel a munkahelyen töltött napok meghatározása kevésbé hatékony például akkor, ha nem magyarázza semmi, miért pont hétfőn vagy szerdán kellene bejárnia a dolgozónak. A munkaadók ugyanakkor nem szívesen bíznák az alkalmazottakra a bent töltött munkanapok megválasztását.

Nem minden a home office: a Google dublini irodája sokaknak vonzóbb, kényelmesebb, mint a távmunka Fotó: Shutterstock

A jó megoldás a szakértők szerint az, ha a munkahelyre akkor mennek be az alkalmazottak, ha szükséges vagy ha a munkahelyi jelenlét élménnyel is párosul. Szintén a rugalmas munkavégzéshez kapcsolódóan kiemelten fontossá válik a munkahelyi élmény, vagyis ha a munkavállaló nemcsak a feladatai elvégzésére használja az irodát, hanem szívesen bejár beszélgetni a kollégákkal, más környezetben végezné el aznapi feladatát.

Szigorú kontroll helyett kölcsönös bizalom

A rugalmassággal ugyanakkor nem mindenki ért egyet. Sok munkáltató, beleértve sok világcéget még mindig ragaszkodik az irodai jelenléthez, noha ezzel a munkavállalók ellenszenvét váltja ki. A The Guardian példaként említi, hogy azok a vezetők kapaszkodnak a korábbi, szigorú rendbe, akik erős hierarchikus berendezkedést tartanak fenn, és minél inkább rajta akarják tartani a munkavállalókon a szemüket. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy 

a home office és a hibrid munkarend a hierarchikus renddel nehezebben egyeztethető össze, ezért a partnerségre és a bizalomra épülő vezető-beosztott viszony elengedhetetlen.

Az új munkamódszerek egyelőre még csak most alakulnak ki, de az már egyértelműen kijelenthető, hogy a rugalmasság a munkaerőpiac új vívmánya, olyan innováció, amelynek kikerülése versenyhátrányt okoz a vállalkozásnak. 

A fejlett országokban tapasztalható munkaerőhiány, valamint a járvány okozta megpróbáltatások ráadásul most a munkavállalói érdekek érvényesítését segítik.

Távmunka: út a kiváltságtól az elvárásig. A felmérések szerint a magyar munkavállalók többsége a munkába járástól szabadulna meg leginkább és az ingázásra fordított időt sajnálja a legjobban. A koronavírus-járvány megjelenése előtt a távmunka, a home office vagy a feladatvégzéshez igazodó munkaidő keveseknek adatott meg. Az atipikus foglalkoztatás szinte csak a nagyobb vállalatoknál volt elképzelhető, így kiváltságnak számított, ha valaki eltért a hagyományos munkarendtől, és ezért cserébe nem kellett lemondania a fizetése egy részéről. A járvány megjelenését követően a legtöbb munkáltató egy-két nap leforgása alatt, felkészülés nélkül állt át a home office-ra. A vírus elleni védekezés miatt a munkavállalók jelentős része több hónapot, vagy akár több mint egy évet szinte kizárólag távmunkában dolgozott. A járvány enyhülésével az idén több dolgozónak újra az irodai munkavégzést írnák elő a foglalkoztatók, ám sok vállalkozás már a hagyományostól eltérő munkarend kialakításán dolgozik. A jövőben a rugalmas munkavégzés egyre inkább versenyképességi szemponttá válhat.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)