A Pest megyei családi házak értékelődtek fel a legjobban

Erősen érződik a járványhatás a lakáspiacon, amit már a hivatalos adatok is egyértelműen alátámasztanak. Jól mutatja mindezt, hogy a múlt évben minden hatodik lakás a budapesti agglomeráció­ban épült, a használt családi házak pedig Pest megyében drágultak a leginkább, egyetlen év alatt több mint negyven százalékkal.

Fotó: BachPekaryMate

Gyorsan drágultak a lakóingatlanok a koronavírus-járvány árnyékában: a tavalyi IV. negyedévben a lakás­árak több mint ötödével magasabbak voltak az előző év azonos időszakának szintjénél, és meghaladták a 2015. évi kétszeresét – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Lakáspiaci árak, lakásárindex 2021 című kiadványából.

A járvány idején megfigyelt 2020. évi lakáspiaci visszaesés nemcsak a forgalom, hanem az áralakulás szempontjából is átmenetinek bizonyult

– mutatnak rá az összegzésben, amely szerint Budapesten egy új lakás átlagosan 53 millió forintba került tavaly, 9,5 millió forinttal többe, mint 2020-ban. Ugyanekkor a négyzetméterárak 16 százalékkal, 920 ezer forintra emelkedtek. A sok lakást értékesítő kerületek közül kiemelkedik a VII. és a XI., mindkettőben egymillió forint fölötti négyzetméteráron keltek el a lakások. Ennél is magasabb volt az árszint a budai hegyvidéki kerületekben és a pesti belvárosban, ahol kisebb forgalom mellett az árak 1,4–2 millió forintra nőttek.

A múlt évben minden hatodik lakás a budapesti agglomerációban épült,

ugyanakkor ezeknek csak mintegy felét szánták eladásra, a többi saját használatra készült. A legtöbb új lakás az agglomeráció déli településein került piacra, átlagosan 50,6 millió forintért, 555 ezer forintos jellemző négyzetméteráron. Debrecenben és Székesfehérvárott az új lakások négyzetméterára a külső pesti kerületekét közelíti, míg a legnagyobb újlakás-piaccal rendelkező megyeszékhelyen, Győrött ettől kissé elmarad. Győr az egyetlen nagyváros, melynek vonzáskörzetében is számottevő vállalkozói lakásépítés figyelhető meg: a város agglomerációjában 120 lakás kelt el 434 ezer forintos átlagos négyzetméteráron. A Balaton környéki települések árszintje elérte a négyzetméterenkénti 797 ezer forintot, ami 11 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Ami a használt lakásokat illeti, a köz­ségekben a csok 2015. évi bevezetése óta lendületesen bővültek az adásvételek, majd a falusi csok 2019. évi bevezetése a preferált kistelepüléseken újabb lendületet adott. 2021-ben a falusi lakások 71 százalékát a falusi csokkal érintett, a nagyvárosi vonzáskörzeteken kívül eső településeken adták el.

Budapesten egy használt lakás átlagosan 38,6 millió forintba került, 2,4 millióval többe, mint egy évvel korábban. A főváros egészét nézve az árak emelkedése elmaradt az átlagostól: míg a pesti belső kerületek árai alig emelkedtek, a külső pesti kerületekben is csak 14 százalékos drágulás következett be. Ezzel szemben

a fővárosi agglomerációban 49,3 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami 31 százalékkal meghaladja a 2020. évi értéket.

A balatoni agglomerációs térségben a 2020. évi 34,2-ről 40,3 millió forintra emelkedett a használt lakások ára, ami a vidéki agglomerációk között az egyik legnagyobb (18 százalékos) növekedést jelentette. Számos nagyváros vonzáskörzetében gyorsabb áremelkedés következett be, mint az adott központi településen. Szembeszökő példa erre Debrecen, melynek környező településein csaknem negyven százalékkal (!) nőttek az árak egy év alatt, Tatabánya és Békéscsaba környékén az áremelkedés harminc százalék körül alakult. A 2020. év lassulása után valamennyi lakástípus ára emelkedett, ám

a családi házak drágulása megelőzte a többlakásos épületekét. A folyamat főként Pest megyében érhető tetten, ahol csak tavaly 41 százalékos (!) emelkedés történt.

Borítókép: Tavaly minden hatodik lakás az agglomerációban épült (Fotó: Bach Máté)