A Mol kifejezetten jó eredményt tett közzé, amely ugyan elmarad az elemzői várakozásoktól, de mégis jelentős növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest, mindezt úgy, hogy jórészt a Molnak kellett állnia a benzin ársapkája miatti veszteséget (a folyó negyedévben pedig szinte már csak a Molra marad ez a teher). Kétségkívül a helyzetet segítette, hogy a háború miatt az orosz Ural típusú olaj ára jóval alacsonyabb, mint a Brent típusúé, és ezt a hordónként akár harminc dollárt is elérő különbözetet a Mol megnyeri, miután a nagykereskedelmi árak a Brenthez igazodnak.
A Mol legfontosabb mérőszáma, az EBITDA (kamatok, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény) 271,7 milliárd forint lett, ami közel ötvenszázalékos növekedés a tavalyi első negyedévhez képest. Az adózott eredmény 138,8 milliárd forint lett, ez 71 százalékos növekedés egy év alatt.
Mindez nagyon szép lenne, ha nem lennének komoly bizonytalansági tényezők a jövőt illetően. A Brent–Ural különbség egyelőre magas, sőt, az Erste elemzői szerint akár magasabb is lehet, mint az első negyedévben, ami rövid távon kedvező, és bőven fedezi a benzinár előírt dotációját. Ugyanakkor kérdés, hogy az orosz olaj vásárlása meddig és mennyire lesz biztosított a jövőben. Ha más forrásból kell vásárolni, az eltűnő extraprofit mellett komoly beruházási költségek is terhelhetik a céget, hisz finomítóit alkalmassá kell tenni más olajtípusok fogadására, és a szállítás, illetve a szállítási kapacitás bővítése, kiépítése is jelentős költségtényező lehet.
Ha az orosz olaj vásárlásának lehetősége több évig is fennmaradhat, akkor rövid távon óriási profit keletkezhet (persze ha a háború véget ér, nem feltétlenül marad nyomott az orosz olaj ára), ugyanakkor a nagy bizonytalanság miatt a befektetők óvatosan reagáltak, a részvény ára 2 százalékkal csökkent.
Borítókép: Mol üzemanyagtöltő állomás (Fotó: Róka László)
