Érvényesült az elmúlt időszakban az a politika, amely szerint rossz időkben az államnak be kell avatkoznia a gazdasági válság negatív hatásainak mérséklése érdekében. A fejlett országok, illetve az uniós tagállamok a járvány miatt kialakult helyzetben így jártak el, ahogy Magyarország is. A gazdaság újraindítása került középpontba, amelyben hazánk éllovasnak bizonyult.
A tervezettnél gyorsabb helyreállás miatt az Orbán-kormány konvergenciaprogramja szerint a gazdaság költségvetési eszközökkel ösztönző élénkítésére az idén már kevésbé van szükség.
Ezért született meg tavaly az a döntés, amely szerint az eredeti elképzeléshez képest alacsonyabb, 4,9 százalékos költségvetési hiány elérése a cél. Ezért vizsgált felül az állam több beruházást, amely eredményeként mintegy 755 milliárd forinttal csökkentek a kiadások. Ma már az is tudható, hogy elhalasztják azoknak a beruházásoknak egy részét is 2024–2025-re, amelyek még nem kezdődtek meg.
A jövő évi költségvetés ugyanis a jövő évben tovább javítja az egyensúlyt a kalkulált 3,5 százalékos deficittel.
A múlt héten megkapta a 2023-as büdzsé tervezetét a Költségvetési Tanács véleményezésre. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be pénteken. Hangsúlyozta, cél a válságálló gazdaság erősítése. Ezért csökken tovább a hiány és az államadósság szintje is, amely jövőre 73,8 százalékra apadhat 4,1 százalékos GDP-növekedés mellett. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a háború hatásai, a brüsszeli szankciók és az elszálló energiaárak veszélyeztetik hazánkat, ezért jön létre a rezsivédelmi és honvédelmi alap.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig arról beszélt, hogy
fontos üzenet a befektetők felé az, miszerint a kormány kézben tartja a költségvetési hiányt és az államadósság-pályát.
Ha hosszabb távra tekintünk előre, akkor a konvergenciaprogram előrejelzése alapján az adósságráta 2026-ra a GDP 63,1 százalékéra csökken, majd 2028-ra mérséklődhet hatvan százalék alá. Tudható az is, hogy a magyar államadósság-kezelésben továbbra is fontos szempontként maradtak meg a korábbi évek fő stratégiai irányvonalai. Azaz: a külső kitettség csökkentése, a devizaarány mérséklése, valamint az adósság hátralévő futamidejének növelése.
A számok kedvező folyamatokat mutatnak, miután a külföldiek aránya a teljes államháztartás adósságán belül a 2011 végi 65 százalékról 2021 végére 32 százalék alá apadt, míg a devizaarány 53 százalékról húsz százalék közelébe süllyedt ugyanebben az időszakban.
Azzal együtt is, hogy az adósságkezelő – 2020-hoz hasonlóan – sikeres devizakötvény-kibocsátásokat hajtott végre az elmúlt egy évben. Az előzetes számítások szerint a GDP-arányos államadósság az eurózónában a 2020 végi 97,2 százalékról 95,6 százalékra csökkent 2021 végére.
Az Európai Unió egészében a mutató kilencven százalékról 88,1 százalékra esett vissza. Ez azt jelenti, hogy nem teljesül a maastrichti adósságkritérium, amely a normál körülmények között nem haladhatja meg a hatvan százalékot. A távirati iroda ismertetése szerint a múlt év végén Észtországban (18,1 százalék), Luxemburgban (24,4 százalék) és Bulgáriában (25,1 százalék) regisztrálták a legalacsonyabb rátát. A legmagasabb arányt Görögországban (193,3 százalék), Olaszországban (150,8 százalék), Portugáliában (127,4 százalék), Spanyolországban (118,4 százalék), Franciaországban (112,9 százalék), Belgiumban (108,2 százalék) és Cipruson (103,6 százalék) jegyezték fel.
Borítókép: Varga Mihály állampapírt vásárol egy budapesti postán (Fotó: Kurucz Árpád)
