A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0
HUNMagyarország
19:00KézilabdaMagyarország-Franciaország

Hernádi Zsolt: Közép-Európát sújtaná leginkább az olajembargó

A benzinársapkáról és a lehetséges brüsszeli olajembargóról is beszélt Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte ha nem lenne átmeneti, legalább hároméves időszak az átfogó embargó alól, akkor a szankció terheit Közép-Európa aránytalanul fizetné meg.

Magyar Nemzet
2022. 05. 04. 9:43
Hernádi Zsolt
20220323 Tiszaújváros Évente 200 ezer tonna poliolt állít majd elő az elkészülő gyár, amely 200 embert foglalkoztat majd, elhelyezték a MOL Petrolkémiai Zrt. propilén üzem alapkövét. Fotó: Vajda János VJ Észak-Magyarország Képen: Hernádi Zsolt, a MOL Petrolkémiai Zrt. elnöke Fotó: Vajda János/Észak-Magyarország
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A benzinársapkás időszak második felében az Ural típusú nyersolaj tényleg jobban elszakad a Brenttől, ami segített – ismerte el Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Telexnek adott interjúban. – Ha a részvényeseknek csak rövid távú érdekeik lennének, akkor kiabálnunk kellett volna, de hosszú távon, és ha az egészet nézzük, akkor a kormányt igazából nem érheti kritika – jelentette ki a vezérigazgató, aki a Mol és a kormány felelősségét úgy hasonlította össze, hogy

„pár szinttel magasabb ligában játszanak, és nagyobb súly is nyomja a vállukat”.

Hernádi Zsolt megjegyezte, elvi alapon állva a benzinárstop bevezetésekor azt gondolták, hogy nem helyes egy olyan intézkedést támadni, amely sok millió magyarnak ad rendkívüli segítséget egy rendkívüli helyzetben. Ugyanakkor hozzátette, hogy a piaci logikába hosszú távon beavatkozó hatósági intézkedések torzulást, visszaéléseket és áruhiányt okozhatnak, amit mindenképpen el kellene kerülni.

Hernádi Zsolt emlékeztetett, hogy márciusban a forint leértékelődése és a háború kitörése miatt a befagyasztott ér és a piaci ár közti különbség igen jelentőssé vált, ráadásul a fogyasztás is olyan mértékben kezdett nőni, hogy dízelt kellett felszabadítaniuk a tartalékokból. Hozzátette,

Európa markánsan dízelhiányos, dízel nélkül viszont nincs európai gazdaság, nincs közlekedés, nincs szállítmányozás.

Az energiabiztonság összetett kérdés, és az egy dolog, hogy mit gondol az ember értékalapon a háborúról és mi szolgálja több tíz millió közép-európai mindennapi érdekét. A kelet-európai finomítók hasonló problémákkal küzdenek, mint a Mol, hiszen látom az üzemanyag-mérlegeiket. Valakinek ki kell mondani, hogy az ellátásbiztonságot nem lehet figyelmen kívül hagyni – mondta a Mol vezetője az orosz olajról, illetve a lehetséges embargóról. Szerinte szankció esetén nagyon nagy lenne a baj, teljesen leülne a közép-európai gazdaság. 

Mi az átfogó embargót csak út tudjuk elképzelni, ha átmeneti időszakot kapna több, tengertől elzárt ország, így mi is. Ennek legrövidebb ideje három év. Enélkül már rövid távon termékhiánnyal, gazdasági károkkal és nagyobb inflációval kell számolni. Ebben az esetben a szankció terheit aránytalanul Magyarország, Szlovákia, Csehország és Szerbia fizetné meg

– hangsúlyozta Hernádi Zsolt.

Hernádi Zsolt megjegyezte, „mindenki ott lát szankciós esélyeket, ahol neki nem fáj”. Németország például könnyen beszélhetett arról, hogy nincs szüksége orosz olajra, amikor az ország sok finomítója közül csupán egyetlen, egy orosz tulajdonú érintett.

A dízelhiánnyal, vagy a gázhiánnyal már ő sem tudna mit kezdeni. Ezért ezeket érdekes módon nem is akarják szankcionálni. A magyar kormánynak nyílt, sarkos véleménye van, a többiek pedig sokszor mintha csak csendes társutazók lennének

– fogalmazott Hernádi Zsolt.

Ha átfogó orosz kőolajembargó lenne, akkor újra kell szervezni a kereskedelmi, logisztikai és technológiai folyamatokat

– mutatott rá a Mol vezérigazgatója, hozzátéve, hogy nyolc év alatt 170 millió dollárt költöttek arra, hogy harminc százalék körül tudjanak finomítani tenger felől érkező alternatív olajat. A száz százalékhoz szerinte újabb három-négy év és mintegy 550 millió dollár biztosan kell. Arra felvetésre, hogy mit tenne a Mol, „ha másnap nem jönne az olaj”, Hernádi Zsolt azt válaszolta: igyekeznének fokozni a tengeri jelenlétüket, és még több tengerről érkező cargót vennének. – Halkan jegyzem meg, a szükséges előkészületeket már megtettük és be is táraztunk több szállítmánnyal. És ha kell, megnyitjuk a saját vagy az ország stratégiai tartalékait, amivel több hónapig bírja az ország – de ezt azért el kellene kerülni – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy be kell törni erre a piacra, és vélhetően nem egyedül kényszerülünk erre.

Hernádi Zsolt arról is beszélt, hogy bár

háború alatt hallgatnak a múzsák, a kereskedelmi ügyletek nem. Mint kifejtette, napi elszámolás van a két háborúzó fél között, a Barátság-vezeték vonalát pedig eddig elkerülték a harcok.

Az Egyesült Államok szerepéről Hernádi azt mondta, természetes, hogy vannak kereskedelmi érdekeik, de

nem mástól kell várni a megoldást, mert azzal csak az egyik függésből esünk majd a másikba.

Borítókép: Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója (Fotó: Észak-Magyarország/Vajda János)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.