– hangsúlyozta Hernádi Zsolt.
Hernádi Zsolt megjegyezte, „mindenki ott lát szankciós esélyeket, ahol neki nem fáj”. Németország például könnyen beszélhetett arról, hogy nincs szüksége orosz olajra, amikor az ország sok finomítója közül csupán egyetlen, egy orosz tulajdonú érintett.
A dízelhiánnyal, vagy a gázhiánnyal már ő sem tudna mit kezdeni. Ezért ezeket érdekes módon nem is akarják szankcionálni. A magyar kormánynak nyílt, sarkos véleménye van, a többiek pedig sokszor mintha csak csendes társutazók lennének
– fogalmazott Hernádi Zsolt.
Ha átfogó orosz kőolajembargó lenne, akkor újra kell szervezni a kereskedelmi, logisztikai és technológiai folyamatokat
– mutatott rá a Mol vezérigazgatója, hozzátéve, hogy nyolc év alatt 170 millió dollárt költöttek arra, hogy harminc százalék körül tudjanak finomítani tenger felől érkező alternatív olajat. A száz százalékhoz szerinte újabb három-négy év és mintegy 550 millió dollár biztosan kell. Arra felvetésre, hogy mit tenne a Mol, „ha másnap nem jönne az olaj”, Hernádi Zsolt azt válaszolta: igyekeznének fokozni a tengeri jelenlétüket, és még több tengerről érkező cargót vennének. – Halkan jegyzem meg, a szükséges előkészületeket már megtettük és be is táraztunk több szállítmánnyal. És ha kell, megnyitjuk a saját vagy az ország stratégiai tartalékait, amivel több hónapig bírja az ország – de ezt azért el kellene kerülni – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy be kell törni erre a piacra, és vélhetően nem egyedül kényszerülünk erre.
Hernádi Zsolt arról is beszélt, hogy bár
háború alatt hallgatnak a múzsák, a kereskedelmi ügyletek nem. Mint kifejtette, napi elszámolás van a két háborúzó fél között, a Barátság-vezeték vonalát pedig eddig elkerülték a harcok.
Az Egyesült Államok szerepéről Hernádi azt mondta, természetes, hogy vannak kereskedelmi érdekeik, de
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!