– A kőolajszármazékok ebből a két országból így tovább érkezhetnek Horvátországba, függetlenül a korlátozásoktól – húzta alá. Hozzátette: amennyiben azonban Magyarországra és Szlovákiára is érvényesek lesznek az orosz olajjal szembeni szankciók, akkor az Omisaljban épült, krki LNG-terminálon (cseppfolyósított földgázt továbbító terminálon) keresztül kell olajat importálniuk.
A Janaf horvát olajvezeték-üzemeltető vállalat profitálhat belőle, de az olaj és a származékos termékek ára magas lesz.
– Az egyetlen remény az, hogy egyik és másik lehetőség is fennáll majd – vélekedett.
Arra a kérdésre, hogy ez esetben mennyi lehet majd a benzin ára, Stern nem zárta ki annak lehetőségét, hogy 15-20 kunára (751-1002 forintra) is emelkedhet literenként. Erősödött a dollár, az olaj hordónkénti ára pedig elérheti a 130-140 dollárt - mutatott rá.
Stern szerint ha az uniós szankciók hatására eltűnik az olaj, nem valószínű, hogy a hiányt pótolni lehet majd.
– Más OPEC-országok – különösen Venezuela, amely jelentős kőolaj-exportáló – Oroszország barátai, és nem valószínű, hogy növelik a termelésüket – figyelmeztetett. Hozzáfűzte: Oroszországnak más módjai is vannak az olajexportra, mert a szankciók nem terjednek ki az Egyesült Nemzetek Szervezetére (ENSZ), csak Európára.
Úgy vélte: Horvátország energiaellátási biztonságának lényeges eleme a rijekai finomító, amely – mivel a tenger mellett van – bármilyen olajat be tud szerezni. Ugyanakkor leszögezte: nyilvánvaló, hogy a beszerzett olajnak meg kell felelnie a finomítóban alkalmazott technológiai folyamatnak.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén ismertette a testület javaslatát, miszerint az orosz kőolaj behozatalát hat hónapon belül le kellene állítani, a finomított kőolajtermékek importját pedig az év végéig. A horvát sajtóban megjelent információk szerint a keleti beszerzésnek súlyosan kitett országok, mint Magyarország és Szlovákia átmenetileg felmentést kaphatnak az embargó alól.