Szerdán váratlanul nagyot, négy százalék körüli mértékben estek a főbb amerikai tőzsdeindexek, és ezzel 2020 júniusa, a járvány első szakaszának bizonytalan korszaka óta a legnagyobb napi esés bontakozott ki. Mindenekelőtt a kiskereskedelmi szektor papírjai zuhantak, amit utólag az elemzők úgy magyaráztak, hogy a magas infláció miatt csökkenhet a szektor profitja, azonban a jelek arra mutatnak, hogy egyre inkább eső trendbe kerülnek a tőzsdék, és egyszer az egyik, máskor a másik szektorban van erősebb eladás, okot pedig mindig találnak hozzá.
A kialakuló eső trend egyáltalán nem meglepő, és nem a jelenlegi általános gazdasági helyzet miatt, hisz az már bő két éve kedvezőtlen, a tőzsdei árak mégis sokáig csúcsokat döntöttek. A fő ok logikusan az, hogy véget ért a jegybanki pénzeső: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed megszüntette a korábbi havi 120 milliárd dolláros eszközvásárlási programot. Jövő hónaptól pedig már ennek az ellenkezője jön: megkezdik a pénz visszavonását. Az Európai Központi Bank ugyancsak jórészt beszüntette már eszközvásárlási programjait.
Így miközben korábban 2–300 milliárd dollárnyi fedezetlen pénz áramlott a piacra, melynek nem kis része a részvénytőzsdékre vándorolt, most ez megszűnt, sőt jövő hónapban már kivonás lesz, ami a Fed esetében közel ötvenmilliárd dollárt jelent, szeptembertől pedig már a tervek szerint havi 95 milliárd.
Ilyen óriási pénzáramlási változás elkerülhetetlenül hatással van a befektetési piacokra, és ez leglátványosabban a tőzsdéken mutatkozik,
de például a rendkívül spekulatív kriptodevizák piaca is erős gyengülő trendbe került.
A folyamat így önmagában természetesnek mondható, ráadásul a tőzsdei árak még jóval feljebb vannak, mint a járvány előtti csúcs idején. Problémát ez csak akkor jelent, ha túl gyors az esés, és zavarokat okoz a pénzügyi piacokon, ilyen folyamatnak azonban még nincs nyoma.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Spencer Platt/Getty Images/AFP)